Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

414 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám A határozat módosítása és visszavonása A 61. §-hoz 1. Az államigazgatási szerv nincs kötve saját határozatához, azt hivatalból vagy kérelemre (pl. fellebbezés alapján) módosíthatja vagy visszavonhatja. Ennek lehetővé tétele az ügy mielőbbi végleges lezárását szolgálja; ha az államigazgatási szerv felismeri, hogy hibát követett el, módjában áll azt saját hatáskörében korrigálni. Ugyanakkor az Áe feltételekhez kötötte a határozat módosítását vagy visszavonását. Az Áe-ben megállapított együttes feltételek egyike az, hogy a határozat módosítására vagy visszavonására csak akkor van lehetőség, ha jogszabálysértés történt. A jogszabálysértés fogalma ugyanis objektív kritérium, s a jogalkotó kifejezetten elzárkózott attól, hogy a mérlegelési jogkörben' hozott határozatok módosítását vagy viszszavonását is lehetővé tegye. E korlátozás az államigazgatási határozatok stabilitásához fűződő érdekeket juttatta érvényre, és a gyakorlatban túlnyomórészt helyesnek is bizonyult. Éppen ezért az említett korlátozást főszabályként a Javaslat is fenntartja: a határozat módosítására vagy visszavonására általában csak jogszabálysértés esetén kerülhet sor. Ebből a szempontból jogszabálysértőnek kell tekinteni mind az anyagi jogba ütköző határozatot, mind pedig azt, amely nem ellentétes ugyan az anyagi joggal, de a határozathozatalt megelőző eljárás során súlyos, az érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértés történt. Előfordul azonban, hogy az eljáró államigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme alapján maga is arra a belátásra jut: döntése nem volt ugyan jogszabálysértő, de a mérlegelési jogkör keretei között helyes lett volna az ügyfél javára dönteni. Eddig az ilyen határozat módosítására vagy visszavonására nem volt lehetőség, az ügyet a felettes szervhez kellett felterjeszteni azzal a javaslattal, hogy adjon helyt a jogorvoslati kérelemnek. E szükségtelen eljárás kiküszöbölésére nyújt módot a 61. § (2) bekezdése, amely a nem jogszabálysértő határozat visszavonását vagy módosítását is lehetővé teszi, de csak a következő együttes feltételek fennállása esetén: a) az ügyben nincs ellenérdekű fél, b) a módosításra vagy visszavonásra az ügyfél jogorvoslati kérelme alapján kerül sor [vagyis hivatalból a 61. § (2) bekezdése nem alkalmazható], c) az államigazgatási szerv a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, korábbi döntését tehát a jogorvoslati kérelemnek megfelelően kívánja megváltoztatni. A jogszabálysértés kivételével a (2) bekezdésre is irányadók a módosítás és visszavonás általános — az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott — feltételei, ezeknek tehát a most ismertetett három feltétellel együtt kell felállaniuk. [Az (5) bekezdés alkalmazhatósága azért nem merül fel, mert a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelme a (2) bekezdés esetében fogalmilag kizárt] A jogbiztonságot és a hozott döntés stabilitását szolgálja a (3) bekezdésnek az az új rendelkezése, amely szerint a határozat módosítására vagy viszszavonására az államigazgatási szerv csak egy alkalommal, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A 61. § alkalmazására nem csupán az első fokú, hanem bármely fokon hozott határozat tekintetében lehetőség van. 2. A hatályos Áe-hoz képest nem csupán szövegezési, hanem tartalmi változást tükröz az (5) bekezdés. Az Áe ugyanis csak az állampolgár által jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot részesítette védelemben a határozatnak saját hatáskörben történő módosításával vagy visszavonásával szemben. A védelmet azonban a joggyakorlat — helyesen — minden ügyfélre kiterjedően értelmezte. E kiterjesztés teljes mértékben indokolt, hiszen a nem magánszemély ügyfelek — pl. a vállalatok, szövetkezetek — esetenként sokmillió forintos beruházásokat valósítanak meg az államigazgatási szervek engedélye alapján, és ugyanúgy kellő alappal tartanak igényt jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogaik védelmére, mint amilyen védelmet az Áe az állampolgárok számára biztosított. A jogegyenlőség elvének szerez tehát érvényt a Javaslat, amikor általánosságban kizárja a határozat módosítását vagy visszavonását, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene, Az utóbbi rendelkezés alkalmazásánál az az irányadó, hogy bármilyen rövid ideig tartó joggyakorlás kizárja a határozat módosítását vagy viszszavonását. A jogvédelem akkor is beáll, ha az ügyfél vagy más érintett személy (szerv) ténylegesen ugyan még nem kezdte meg a határozatban biztosított joga gyakorlását, de annak érdekében intézkedéseket tett (pl. az építési engedély birtokában építési anyagot vagy az iparengedély alapján szerszámokat vásárolt). Fellebbezés A 62. §-hoz 1. A Javaslat az Áe jelenlegi rendelkezésétől eltérően határozza meg a fellebbezésre jogosultak körét, amikor kimondja: az ügy érdemében hozott határozat ellen az ügyfél és az fellebbezhet, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A határozat ugyanis nem csupán az ügyfélre, hanem az eljárásban részt vevő más személyre nézve is tartalmazhat rendelkezést (pl. az államigazgatási szerv dönt a szakértő díjának mértékéről, a tanú útiköltségéről). Ilyenkor az említett személyek is fellebbezhetnek a határozat rájuk vonatkozó rendelkezése ellen. Az ügyfél fogalmára pedig a 3. § (4) bekezdése irányadó. Ezzel kapcsolatban indokolt emlékeztetni arra, hogy az ügyfél jogai megilletik azt a szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Ezért az ilyen szervnek fellebbezési joga is van. 2. A fellebbezés előterjesztése nincs meghatározott okhoz kötve, fellebbezni tehát mind jogszabálysértés, mind jogos érdeksérelem miatt lehet, s ha erre az anyagi jogszabály módot nyújt, az ügyfél a fellebbezésében kifejezetten méltányossági jogkörre alapított döntést is kérhet. Az ügyfél nem köteles fellebbezését megindokolni, elegendő, ha