Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 13. szám
400 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám A Javaslat — mint idejétmúlt rendelkezést — mellőzi az Áe-nek azt a szabályát, amely szerint a tanácselnök, illetőleg a végrehajtó bizottság titkára jár el, ha a tanácsnak nincs szakigazgatási szerve. A tanácsi szakigazgatási szervezet kiépülése folytán e rendelkezésre ma már nincs szükség. 3. A hatáskört megállapító jogszabálynak kell intézkednie arról is, hogy melyik szerv jár el első fokon az ügyben. Ha jogszabály mégsem jelölné meg ezt a szervet, a Javaslat — az Áe szabályait egyszerűsítve — az ügy eldöntését a legalsóbb fokon működő szervre bízza. Ez tanácsok esetében a helyi (községi, városi, fővárosi kerületi) szakigazgatási szervet, illetve megyei városi hivatalt jelenti. 4. A Javaslat megismétli a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 5. §-ának (1) bekezdését. Ennek megfelelően, ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, akkor az ügyben az államigazgatási szerv érdemi határozatot nem hozhat, meghozott határozatát pedig — a hatáskör hiányára figyelemmel — meg kell semmisíteni (75. §). Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról egyébként a 72—73. § rendelkezik. Az illetékesség megállapítása A 6. §-hoz A 6. § az illetékesség megállapításának általános szabályait tartalmazza, lehetőséget adva arra, hogy jogszabály az eljáró szervek illetékességét a Javaslatban foglaltaktól eltérően állapítsa meg. A Javaslat mellőzi azt a hatályos rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél válasszon a lakóhelye és a munkahelye szerint illetékes szerv között, e szabály ugyanis nem érvényesül a gyakorlatban, és nincs is rá szükség. Ugyanakkor a Javaslat változatlanul lehetővé teszi [16. 5 (4) bek.], hogy az ügyfél a beadványát a munkahelye szerint illetékes helyi tanácsi szakigazgatási szervnél is előterjeszthesse. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata A 7. §-hoz A Javaslat változatlanul fenntartja az Áe-nek azt a szabályát, hogy az államigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatási szerv az eljárás megindításakor (kérelemre indult eljárásban a beadvány érkezésekor) nyomban köteles megvizsgálni, hogy az ügy elintézéséhez rendelkezik-e hatáskörrel és illetékes-e. Akár ekkor, akár később állapítja meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, köteles az iratokat haladéktalanul áttenni a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez. Ezért törvénysértő, ha az államigazgatási szerv áttétel helyett az eljárást megszünteti, vagy hatáskörének (illetékességének) hiányára hivatkozva az iratokat az ügyfélnek visszaküldi. A „haladéktalanul" kifejezés az ügy áttételéhez szükséges legrövidebb időt jelenti, ami két-három munkanapnál több nem lehet. Az államigazgatási szerv államigazgatási ügyben hatáskör vagy illetékesség hiányában is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek nélkül a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Erről az eljárásra hivatott államigazgatási szervet és az ügyfelet [42. § (1) bek., 45. §] értesíteni kell. A hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szerv az intézkedés szükségességét köteles megvizsgálni. Ha megítélése szerint az intézkedés szükségtelen, illetőleg nem volt megfelelő, jogosult azt hatályon kívül helyezni vagy helyette új határozatot hozni. Az eljáró államigazgatási szerv kijelölése A 8. §-hoz E rendelkezés az államigazgatási szervek ún. pozitív vagy negatív hatásköri és illetékességi összeütközése esetén követendő eljárást szabályozza. A törekvés az, hogy az érdekelt államigazgatási szervek közvetlenül, tárgyalás útján maguk között oldják meg a felmerült problémát. Ha ez nyolc napon belül nem vezet eredményre, a legközelebbi közös felettes államigazgatási szerv jelöli ki az eljáró szervet. A legközelebbi közös felettes szervet a 93—96. §-ok alkalmazásával kell meghatározni. Ezt a szervet — a nyolcnapos határidő eredménytelen letelte után — az az államigazgatási szerv keresi meg, amelynél a vitatott ügy iratai vannak. Annak érdekében, hogy az eljáró szerv kijelölése gyorsan és egyszerűen történjen, a tanácsi szervek vitájában a fővárosban, illetőleg ugyanabban a megyében működő tanácsi szervek esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, ugyanazon tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei esetében e tanács végrehajtó bizottságának titkára dönt. Tanácsi szerveken — ebben a vonatkozásban — a szakigazgatási intézményeket is érteni kell. Ha az eljáró szerv kijelölésére különböző megyei tanácsi szervek közötti vitában kerül sor, az eljáró szervet a hatáskör szerint illetékes minisztérium, illetőleg a Minisztertanács jelöli ki. Eljárás az illetékességi területen kívül • A 9. §-hoz A Javaslat 4. §-ának (1) bekezdéséből, valamint 7. §-ának (1) bekezdéséből következik, hogy az államigazgatási szerv általában csak az illetékes-