Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 397 reműködésével látják el. Ennek az alapelvnek az érvényre juttatása érdekében az államigazgatási eljárás során szükség van a különböző szervek és személyek hatékony együttműködésére is. Ezért szabályozza a Javaslat pl. a szakhatóságok közreműködésével kapcsolatos kérdéseket (20—21. §). 5. Alkotmányunk egyik alaptétele: a törvény előtti egyenlőség, az államigazgatási eljárásban is érvényesül. Ez van összhangban a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinkkel is. A törvény előtti egyenlőség egyik fontos megnyilvánulása az, hogy az államigazgatási eljárásban a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem érhet hátrány, és hogy az eljárás során az anyanyelvét mind szóban, mind írásban mindenki használhatja. Az ügyek részrehajlás nélküli, elfogulatlan elintézését — egyebek között — egyes személyeknek az ügy elintézéséből való kizárása is garantálja. (19. §). 6. Az államigazgatási eljárás egyik fontos alapelve, hogy az ügyfelet megilleti a nyilatkozattétel és a jogorvoslat joga. Ezzel kapcsolatban kiemelkedő jelentőségű, hogy a Javaslat az egész .jogorvoslati rendszert továbbfejleszti, és ennek keretében az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetőségét is kiterjeszti. Az említett alapelv másik oldala viszont az, hogy a szóban levő jogok együtt járnak az ügyfél jóhiszemű közreműködésének kötelességével. Mindezzel szervesen összefügg az államigazgatási szervnek az a feladata, hogy az ügyfelet tájékoztassa jogairól és kötelességeiről (27. §). 7. A gyors és egyszerű, bürokráciamentes eljárás követelménye olyan elv, amelynek az államigazgatási eljárás egészét át kell hatnia. Ezért a Javaslat ezt az alapelvet is törvénybe iktatja. A törvény hatálya A 3. §-hoz 1. A Javaslat többféle megközelítésből szabályozza a törvény hatályát. Szervezeti szempontból mindenekelőtt az államigazgatási szerveket vonja a törvény hatálya alá. Külön jogszabályi felhatalmazás alapján azonban nem államigazgatási szervek — vállalatok, intézetek, társadalmi szervezetek, egyesületek stb. — is elláthatnak államigazgatási hatósági feladatokat. Arra kell törekedni, hogy az államigazgatási hatósági jogköröket túlnyomórészt államigazgatási szervek gyakorolják, és nem államigazgatási szerv csak kivételesen indokolt esetben kapjon erre felhatalmazást. Ezért a Javaslat szerint csak törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet hatalmazhat fel nem államigazgatási szervet államigazgatási ügy intézésére. Ha külön felhatalmazás alapján nem államigazgatási szerv intéz államigazgatási ügyet, eljárására a Javaslat rendelkezései az irányadók. Annak érdekében azonban hogy a jogalkalmazás során ne merüljenek fel értelmezési problémák egyes feladatok államigazgatási vagy nem államigazgatási jellegével kapcsolatban, célszerű, ha a felhatalmazást adó jogszabály kifejezetten is utal a Javaslat szerinti törvény alkalmazásának kötelezettségére. Mindenütt, ahol a Javaslat államigazgatási szervet említ, ezen érteni kell a felhatalmazás alapján államigazgatási ügyet intéző nem államigazgatási szervet is. 2. A (3) bekezdés az államigazgatási ügy fogalmának meghatározásánál egy vonatkozásban tér el az Áe jelenleg hatályos szövegétől: államigazgatási ügynek minősíti a hatósági ellenőrzés végzését is. E kiterjesztést az indokolja, hogy a Javaslat az államigazgatási szerv és az ügyfelek, valamint az eljárásban részt vevő más személyek közötti kapcsolatot általános érvénnyel, tehát minden hatósági eliárásrá irányadóan kívánja szabályozni. A hatósági eljárás egyik fajtája pedig az, amikor az államigazgatási szerv hatósági ellenőrzést végez. A Javaslat nem említi külön az állami törvényességi felügyeletet. E felügyeleti jog részjogosítványa a hatósági ellenőrzés, ily módon tehát a Javaslat hatálya kiterjed az állami törvényességi felügyelet keretében végzett ellenőrzésre is. Az, hogy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv milyen intézkedéseket tehet az ellenőrzés alapján, anyagi és nem eljárásjogi kérdés, ezért nem tartozik a Javaslat szabályozási körébe. Ugyancsak nem terjed ki a Javaslat hatálya az államigazgatási szerveknek alárendelt államigazgatási szerv vagy más szerv (vállalat, intézmény stb.) tevékenységének irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok eljárási szabályainak megállapítására sem, mert ez irányító, felügyeleti és nem hatósági tevékenység. 3. Az Áe hatályos szövege is államigazgatási ügynek tekinti az ügyfél részére történő adatigazolást (a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadását egyaránt ide értve), azonban nem tartalmazza e hatósági tevékenységek alapvető eljárási szabályait. A Javaslat tehát a törvény hatályáról szóló és a részletes rendelkezések közötti összhangot teremti meg azáltal, hogy V. fejezetben foglalkozik a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással. Az utóbbival kapcsolatban indokolt rámutatni: csupán a jogszabályban előírt hatósági nyilvántartás vezetése tartozik a Javaslat hatálya alá. Nem irányadók tehát a Javaslatban foglalt szabályok az államigazgatási szerv által öntevékenyen, saját munkájának megkönnyítése érdekében vezetett nyilvántartásra, illetőleg a nem hatósági jellegű nyilvántartásra (pl. a tanácstagok adatainak nyilvántartására, a testületi döntésekről vezetett nyilvántartásra). . 4. Amikor a Javaslat az ügyfél fogalmát meghatározza, a magánszemély elnevezést használja, amelyen — egyebek között — a méhmagzat is értendő. A nem magánszemélyek esetében az ügyfél-