Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 13. szám
13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 395 Indokolás az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről készített törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. Az Országgyűlés csaknem negyedszázaddal ezelőtt alkotta meg az államigazgatási eljárás álta* lános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (Áe). E törvénynek kiemelkedő szerepe volt az államigazgatási eljárás egységes rendszerének kialakításában, a hatósági ügyintézés egyszerűsítésében és meggyorsításában, a szocialista demokratizmus érvényre juttatásában, valamint a törvényesség megszilárdításában. A felszabadulás előtt az államigazgatási eljárás átfogó, törvényi szintű szabályozása nem történt meg. Az eljárási szabályokat az egyes eljárásfajtákra vonatkozó jogszabályok tartalmazták, amelyek — egységes elvi szempontok hiányában — egymástól nagy mértékben különböztek, és az ügyfelek számára áttekinthetetlenek voltak. A felszabadulást követő években folytatódott az a gyakorlat, hogy az eljárási szabályokat a különböző államigazgatási tárgykörökre vonatkozó jogszabályok állapították meg. Ilyen előzmények után került sor az Áe megalkotására. A törvény az eljárási cselekmények rendjének egységes szabályozásával, az ügyfelek eljárásjogi helyzetének megfelelő rendezésével, a kötött jogorvoslati rendszer bevezetésével, a hatósági döntések stabilitásának és tekintélyének növelésével ' segítette az államigazgatási szerveket a rájuk háruló feladatok eredményes ellátásában, s ugyanakkor lehetővé tette, hogy az ügyfelek megismerjék jogaikat, és azokkal élni is tudjanak. Ezáltal az Áe a hatósági ügyintézésben a jogbiztonság megteremtésének, az állami és az állampolgári fegyelem megszilárdításának fontos eszközévé vált. Az Áe megalkotása óta eltelt évtizedek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a törvény szabályainak túlnyomó része kiállta a gyakorlat próbáját, és időtállónak bizonyult. Az elmúlt 24 év során az Áe szövegét kilenc alkalommal módosították, e módosításokra azonban rendszerint valamely más törvény megalkotása kapcsán volt szükség, s azok csupán az Áe néhány rendelkezését érintették. A törvény egészének átfogó felülvizsgálatára most kerül sor első ízben. E felülvizsgálatot több ok tette szükségessé: a) Az Áe megalkotása óta végbement társadalmi fejlődés napjainkban új, a korábbinál magasabb követelményeket támaszt a közigazgatással szemben. Szélesedett a közigazgatás tevékenységi, köre, változott jellege és tartalma; mindez szükségessé teszi a korábbi munkamódszerek és eljárási formák továbbfejlesztését. bj Jelentősen megváltozott a közigazgatás szervezeti felépítése, s ez indokolttá teszi a korábban megállapított hatósági fórumrendszer módosítását. c) Nagyarányú hatásköri változások történtek a hatáskörök decentralizációja, a helyi államigazgatás egységesítése és a testületi szerveknek az egyedi ügyek intézése alóli mentesítése érdekében; nőtt az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárások aránya, egyes polgári jogi viták elbírálása államigazgatási hatáskörbe került. d) Az államigazgatási szervek egyre szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikai eszközöket, s ez sajátos eljárásjogi problémákat vet fel. e) A jogalkalmazás felszínre hozta az Áe néhány fogyatékosságát, és a szabályozás bővítésére irányuló igényeket is felvetett. f) Az utóbbi évek jogfejlődésében nemkívánatos tendenciák mutatkoztak: indokolatlanul megnőtt a különös eljárási szabályok mennyisége, s azok gyakran kellő indok nélkül tértek el az Áe szabályaitóL A felsorolt okok tették szükségessé az államigazgatási eljárásra vonatkozó egész joganyag: az általános és a különös eljárási szabályok kritikai elemzését, az általános érvényű szabályok körének újbóli megvonását, valamint az általános és különös eljárási szabályok közötti viszony egyértelmű és célszerű rendezését. 2. Az Áe felülvizsgálatában elméleti és gyakorlati szakemberek egyaránt részt vettek, akik hasznosították a jogalkalmazás tapasztalatait, az Áe értelmezésére kiadott elvi állásfoglalásokat, a tanácsok, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek javaslatait, a kczigazgatástudomány eredményeit, valamint a szocialista országok államigazgatási eljárási törvényeit. A törvényjavaslat (röviden: Javaslat) kidolgozásához jelentős segíséget nyújtott az a széles körű vita, amely a Hazafias Népfront, a Magyar Jogász Szövetség és a Közalkalmazottak Szakszervezete szervezésében folyt a törvénytervezetrőL A felülvizsgálat a következő célok elérésére irányul: a) Fenn kell tartani az Áe-nek azokat a jól bevált, a lakosság és az ügyintézők által egyaránt ismert szabályait, amelyek megváltoztatását valamilyen fontos ok nem teszi indokolttá. b) Törekedni kell az eljárási szabályok további egységesítésére. Ennek érdekében szűkíteni kell az Áe hatálya alól kivett eljárások körét, egyes jogintézményeket általános érvénnyel kell szabályozni, végül következetesen érvényre kell juttatni azt az elvet, hogy a különös eljárási szabályok csak akkor térhetnek el az Áe-től, illetőleg akkor szabályozhatnak valamely önálló eljárási jogintézményt, ha erre maga a törvény felhatalmazást ad. c) Az eljárást tovább kell egyszerűsíteni úgy, hogy az mind az ügyfelek, mind az eljáró szervek számára előnyös legyen. d) Az ügyfél jogaira vonatkozó eljárásjogi garanciák kiépítésévél párhuzamosan indokolt az eljáró szervek kezébe olyan eljárásjogi eszközöket — egyebek között szankciókat — adni, amelyek elősegítik az eljárás céljának elérését, hatékonyan
