Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 9. szám

330 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám elrendelő szervnek javaslatot tenni a felelősségrevonásra, illetve a kár megtérítésére. (2) Bűncselekmény alapos gyanúja esetén a szanálási bizottság javaslata alapján a szanálást elrendelő szerv teszi meg a szükséges intézkedéseket. 15. § (1) Ha a szanálási bizottság megállapítása szerint a vállalat eredményes gazdálkodásának jövőbeni feltételei nem biztosíthatók, a vállalat megszüntetésére kell javaslatot tennie. (2) Szövetkezet esetében, ha a közgyűlés, illetve küldöttgyűlés a javasolt intézkedéseket nem fogadja el, és a gazdálkodás eredményességét másként sem biztosítja, a feloszlatásra kell javaslatot tenni. Vegyes rendelkezések 16. § Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 3/1968. (I. 20.) PM és a 25/1972. (VIII. 12.) PM számú rendelet. Dr. Hetényi István s. k., pénzügyminiszter A pénzügyminiszter 11/1981. (IV. 2.) PM számú rendelete a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet módosításáról* A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával — a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló, a 26/1980. (X. 30.) PM számú rendelettel módosított 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom: * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1979. évi 40. számában. 1. § A R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével — a szakszervezet vállalati szervének (ipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság, a továbbiakban együtt: szakszervezet) véleményét kikérve — a városi-községi hozzájárulással — szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is —, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, a 17. § (2) bekezdése szerinti minimális részesedési alapképzéssel és az ahhoz tartozó progresszív adóval, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, jutalmával, valamint a kötelező tartalékalap visszapótlással csökkentett, a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereségből fejlesztési, részesedési és elkülönített tartalékalapot képezhet." 2- § A R. 10 §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a vállalatnak tartalékalap megelőlegezési hiteltörlesztési kötelezettsége van, az éves törlesztő részletet a (3) bekezdésben leírt kötelezettségek előtt, visszapótlás jelleggel a kötelező tartalékalapba kell helyeznie. Áz ilyen hiteltörlesztésre felhasznált összeg után 'a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli." 3. § A R. 13. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következők lépnek: .,Ebben az esetben a rendelkezésre álló tartalékalap felhasználására jutó általános nyereségadót a költségvetés a kötelező tartalékalapba viszszatéríti, ennek mértékéig a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli." 4. § A R. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A kötelező tartalékalap 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe vehető a tartalékalap megelőlegezési hitel visszafizetésének gyorsítására."