Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 9. szám

310 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám (2) Az állattartásra szolgáló épület, más épít­mény, (telep) vagy berendezés üzemeltetését állat­egészségügyi szempontból a hatósági állatorvos ellenőrzi. (A Tvr. 4. §-ához) 13. § Az állattartási technológia kialakításánál figye­lembe kell venni a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők gazdasága közötti együttműködést. 14. § (1) Az állattartásra szolgáló létesítményt rend­szeresen, évente legalább egy alkalommal — az egyszerre betelepített és kiürített telepeket (elkü­lönített teleprészt, ólat, istállót stb.) minden kiürí­tés után — fertőtleníteni kell és folyamatosan kell gondoskodni a rágcsálók, valamint a kártevő rova­rok irtásáról. (2) A mezőgazdasági nagyüzem állattartó tele­pére csak kéz és lábbeli fertőtlenítés, átöltözés vagy védőköpeny, sapka és védőlábbeli felvétele után szabad belépni. Az állatorvos a belépéshez — szükség esetén — egyéb feltételeket (pl.: fertőtle­nítő mosakodást) is előírhat. (3) Járművek és fertőzés közvetítésére alkalmas tárgyak csak fertőtlenítés után bocsáthatók be a mezőgazdasági nagyüzem állattartó telepére. I (A Tvr. 5. §-ához) 15. § (1) A takarmányozásban tilos hormon tartalmú és, hormon hatású, továbbá az ember, illetőleg az állat egészségét veszélyeztető kémiai anyagok használata. (2) Az állatok szaporodási, termelési eredmé­nyeinek növelésére vagy más célból tilos olyan ké­miai vagy biológiai szereket alkalmazni, amelyek az állatok egészségi állapotára, illetve az állati ter­méket fogyasztó ember egészségére károsan hat­nak. (3) Az állatok sportteljesítményének fokozását szolgáló ajzószeres vagy ezzel egyenértékű egyéb beavatkozást alkalmazni nem szabad. (4) A mezőgazdasági nagyüzem tejet, fölözött tejet, savót és irót csak 20 percig tartó, 82 C°-os hőkezelés után használhat fel takarmányozási cél­ra. Ha az állategészségügyi helyzet lehetővé teszi, az állatorvos hozzájárulásával a hőkezelést mel­lőzni lehet. (5) Az állattartó a konyhai ételhulladékot 20 percig tartó hevítés után használhatja takarmá­nyozási célra. (6) Vágóhídi hulladékot legalább 20 percig tartó főzés, illetőleg lisztté történt feldolgozás után sza­bad állátok etetésére felhasználni. 16. § A mezőgazdasági nagyüzemben az állatok takar­mányozását, a takarmányozásra felhasznált mező­gazdasági terményeket, azok kezelését, tárolását, továbbá az üzemben előállított ipari takarmányok­hoz felhasznált anyagokat, valamint az előállítás módját az állatorvosnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. 17. § Ha a takarmány vagy a takarmányt előállító üzem az állategészségügyi követelményeknek nem felel meg, az állatorvos a szükséges intézkedések megtétele érdekében a takarmányok vizsgálatát el­látó illetékes megyei szervet értesíti. Egyidejűleg a takarmány felhasználását a szerv intézkedéséig megtilthatja. 18. § (1) Az állatok itatására a mezőgazdasági nagy­üzemben lehetőleg ivóvíz minőségű vizet kell fel­használni. A felhasznált víz minőségéről, a kutak karbantartásáról, fertőtlenítéséről, a felesleges víz elvezetésének módjáról a kút kezelője gondosko­dik. (2) A folyóvizeket a szennyvízbeömlő nyílások­tól lefelé legalább 5 km távolságon belül nem sza­bad itatásra és úsztatásra felhasználni. 19. § (1) A legelő vagy legeltetésre használt gyepte­rület (a továbbiakban: legelő), valamint az ottlevő kút. itatóhely, egyéb víznyerőhely állategészség­ügyi szempontból kifogástalan állapotáról a tulaj­donos, a kezelő, illetőleg a használó köteles gon­doskodni. (2) A legelőt úgy kell gondozni, hogy azon az ál­latokat károsító kártevők minél kisebb számban maradjanak, talaja vízrendezett, mérgező növé­nyektől, valamint a legelő állatok egészségét vagy testi épségét veszélyeztető hulladékoktól mentes legyen. A legelőn LZ átjárást lehetőleg meg kell tiltani, az állatok egészségét, testi épségét veszé­lyeztető létesítményt létrehozni és ilyen anyago­kat tárolni nem szabad. A legelőn állati hullát el­ásni tilos. (3) A legelőn növényvédőszeres kezelés után csak az előírt várakozási idő elteltével, műtrágyá­zás esetén pedig csak lemosó öntözés vagy eső után szabad legeltetni. 20. § (1) A legelőre csak állatbetegségben nem szen­vedő vagy a fertőzéstől, illetőleg annak gyanújától, valamint bőrbagocslárvától és májmételyektől mentes, továbbá fertőzöttség esetén a kihajtás

Next

/
Oldalképek
Tartalom