Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 4. szám

170 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám nem elég erősen ösztönzi a gazdálkodó és más szervezeteket; elősegíti a termelő infrastruktúra fejlesztését. Az állami támogatás beruházási lehetőséget teremt a gazdálkodás olyan területein is, amelyeken az államközi megállapodások sajátos feltételrendszere vagy az átképzési előírások nem teszik lehetővé a hatékonysági különbségek szerinti nyereségképződést. 2. Az állami támogatással megvalósuló termelésfejlesztési és korszerűsítési célú beruházásoknak — a hosszútávú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztése irányelveinek megfelelően — a gazdálkodás hatékonyságának javulását kell elősegíteniük. 3. Beruházási állami támogatás a gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c) pont] és az állami költségvetési szerveknek e határozat mellékletében felsorolt célokra nyújtható. 4. A mezőgazdasági beruházások állami támogatásának elvéit külön jogszabály tartalmazza. A mezőgazdasági nagyüzemek és társulások nem mezőgazdasági beruházásainak támogatására azonban e határozatban foglaltak az irányadók. 5. A különböző célokra nyújtható állami támogatás öszegének felső határát a népgazdasági tervek állapítják meg. 6. Az állami támogatás a lakossági szolgáltatás fejlesztésére a Központi Szolgáltatásfejlesztési Alapot, a Környezetvédelmi beruházásokra a Központi Környezetvédelmi Alapot, a területfejlesztési célokra a Területfejlesztési Alapot illeti meg. Az állami támogatás odaítélése a megfelelő alapok működési szabályi szerint történik. 7. Az állami támogatást a gazdálkodó szervezetek — az a)—d) pontokban felsoroltak kivételével — állami kölcsönként kapják. Az állami költségvetési szervek beruházásainak támogatása közvetlen költségvetési juttatás. A vállalati (szövetkezeti) beruházásokhoz közvetlen költségvetési juttatás a következő célokra, illetőleg feltételekkel adható: a) a bányászat gazdaságos korszerűsítésére és b) a szállításban hajók és uszályok beszerzésére, ha a beruházást megvalósító gazdálkodó szervezet tervezett nyeresége és amortizációja nem teszi lehetővé az egész állami kölcsön visszafizetését; c) az energiamegtakarítást eredményező beruházásokra az e tárgyban kiadott pályázati felhívás feltételei szerint; d) az energiamegtakarítást, eredményező beruházások kivételével akkor, ha a beruházás jövedelmezősége eléri a hitelpolitikai irányelvekben előírt jövedelmezőségi minimum-követelményt, és a támogatással megvalósuló beruházás költségeit legalább 80%-ban a fejlesztési alap és bankhitel finanszírozza. 8. A gazdálkodó szervezetek az állami kölcsönt a következő feltételekkel kapják: a) a visszafizetés időtartama az üzembehelyezés tervezett időpontjától számított maximum 10 év; azoknál a céloknál, ahol a hitelpolitikai irányelvek alapján 10 évnél hosszabb időtartamra is engedélyezhető bankhitel, az állami kölcsön visszafizetési időtartama azonos lehet a hitelpolitikai irányelvekben megállapított lejárati idővel, ha ezáltal közvetlen költségvetési juttatás váltható ki; b) az állami kölcsönt az adózás előtti nyereségből és a központosítás előtti amortizációból kell visszafizetni. 9. A nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő beruházási támogatásoknál — az államközi kötelezettségek feltételeinek és azok hatásainak figyelembevételével — az ágazatig minisztérium kezdeményezése alapján az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium együttesen határozza meg, hogy mely gazdálkodó szervezetek és milyen célokra igényelhetnek állami támogatást. 10. Az állami támogatásról a pénzügyminiszter dönt, aki jogkörét támogatási bizottságok útján gyakorolja, kivéve a következő célokat, amelyeknél a pénzügyminiszter képviseletében — az Országos Tervhivatal és a Magyar Nemzeti Bank véleményének ismeretében — az Állami Fejlesztési Bank dönt: a) a bányászati támogatásokról az Ipari Minisztérium véleményének figyelembevételével, b) az energia gazdaságos felhasználását szolgáló fejlesztések támogatásáról az Országos Energiagazdálkodási Hatóság véleményének figyelembevételével, c) a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő támogatásokról a Külkereskedelmi Minisztérium és az illetékes ágazati minisztérium véleménye alapján, d) a háttéripari fejlesztések támogatásáról, szükség szerint az ágazati minisztérium, a Külkereskedelmi minisztérium, illetve az Országos Anyagés Árhivatal véleményét is figyelembe véve. ' 11. A támogatási döntés alapján az Állami Fejlesztési Bank és a gazdálkodó szervezet, illetőleg az állami költségvetési szerv a közvetlen költségvetési juttatásként nyújtott állami támogatás esetén támogatási szerződést, állami kölcsönként nyújtott támogatás esetén állami kölcsönszerződést köt. 12. Ha a gazdálkodó szervezet nem, vagy csak részben teljesíti a támogatási döntéskor kikötött feltételeket, a támagotás engedélyezésére jogosult szerv részben, vagy egészben a támogatást megvonja. Ilyen esetben a megvont — állami kölcsönként vagy közvetlen költségvetési juttafásként kapott — támogatást a fejlesztési alapból kell visszafizetni. 13. Az 1981. január 1. előtt nyújtott állami támogatást a gazdálkodó szervezetek és az állami költségvetési szervek a korábbi rendelkezéseknek megfelelően vehetik igénybe A támogatási feltételeket a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően kell teljesíteniük. 14. Ez a határozat a kihirdetésé napján lép hatályba. Faluvégi Lajos s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese