Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 161 3. Február 18-ig a nevelési-oktatási intézményeknél munkaviszonyban álló pedagógus képesítésűek pályázatukat benyújtják a munkáltatójukhoz, a más pályán dolgozó pedagógusok pedig közvetlenül az álláshirdetőhöz. 4. Február 23-ig a nevelési-oktatási intézmények a pedagógusok pályázatát az álláshirdetőkhöz továbbítják. 5. Február 23-ig az álláshirdetők a pályázatokat elbírálják és döntésükről értesítik az érdekelteket. 6. Március 5-ig a munkaviszonyban álló pályázó az állás elfogadásáról értesíti az álláshirdetőt. B) A pályakezdő pedagógusok pályázatával kapcsolatos jeladatok ütemezése 1. Január 20-ig a felügyeleti szervek a pályakezdő pedagógusokra vonatkozó igényeiket, illetőleg betöltendő álláshelyeiket bejelenlik a Művelődési Minisztériumnak. 2. Február 20-ig a művelődési miniszter közli a fővárosi, megyei tanácsok elnökeivel a pályázati felhívások kiírásának feltételeit. 3. Március 20-ig a tanácsi intézmények elkészítik a pályakezdő pedagógusok részére a pályázati felhívásokat, és megküldik a művelődés agyi osztálynak, a nem tanácsi munkáltatók pedig közvetlenül a Művelődési Minisztériumnak. 4. Március 31-ig a művelődésügyi osztályok a pályázati felhívásokat továbbítják a Művelődési Minisztériumhoz. 5. Április 15-ig a pedagógusképző intézmények a pályázati felhívásokat közzéteszik. 6. Május 3-ig a végző hallgatók benyújtják pályázatukat a pedagógusképző intézmény vezetőjéhez (a kar dékánjához). 7. Május 13-ig a pedagógusképző intézmények pályázatokat továbbítják a pályázati felhívást kibocsátó munkáltatókhoz. 8. Május 25-ig az álláshirdetők a pályázatokat elbírálják, döntésükről értesítik az érdekelteket, és az elutasított pályázatokat visszaküldik a pályázónak. 9. Június 8-ig az elfogadott pályázatok alaDján megkötik a munkaszerződést, és erről a munkáltató tájékoztatja az érdekelteket. C) Egyéb feladatok 1. Június 8-tól a művelődésügyi osztályok gondoskodnak a meghirdetett és be nem töltött, valamint a megüresedett álláshelyek folyamatos nyilvántartásáról. 2. Június 30-ig a pedagógusképző intézmények a pályázatok lebonyolításának, illetőleg a végző hallgatók elhelyezkedésének tapasztalatairól tájékoztató jelentést küldenek a Művelődési Minisztériumnak. 3. Szeptember 30-ig a művelődésügyi osztályok a tanév személyi előkészítéséről, és a pedagógus munkakörök betöltésének tapasztalatairól tájékoztató jelentést küldenek a Művelődési Minisztériumnak. A pénzügyminiszter 4/1981. (I. 31.) PM számú rendelete az export árkülönbözeti tartalékalapról A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 45/1980. (X. 30.) MT számú rendelettel módosított 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: JR) 4. §-a alapján — a külkereskedelmi miniszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: 1. § A rendelet hatálya a JR 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott olyan vállalatra terjed ki, amely nem rubel elszámolású viszonylatba a világpiaci ármozgásokkal érintett termékeket exportál. 2. § (1) Az export árkülönbözeti tartalékalap (továbbiakban: árkülönbözeti tartalékalap) létesítését a vállalat — tröszt esetében a tröszt — kérelme alapján a Pénzügyminisztérium a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben engedélyezi. (2) Árkülönbözeti tartalékalap létesítése egyes termékekre vagy a vállalat teljes nem rubel elszámolású kivitelére engedélyezhető. (3) A vállalat egy árkülönbözeti tartalékalapot létesíthet. 3. § (1) Az árkülönbözeti tartalékalap forrása kizárólag az elszámolásba bevont termékek nem rubel elszámolású exportjából származó árnyereség. (2) Az árnyereség a tárgyévi és az előző évi határparitásos deviza egységáraknak a különbsége az áru ellenértékének befolyásakor érvényes kereskedelmi árfolyammal forintra átszámítva és a tárgyévi értékesítés mennyiségére számolva. (3) Az árnyereségből a vállalat döntése szerinti összeget kell az éves mérleg készítésekor (az eredmény elszámolás keretében) a mérleg szerinti eredményből az árkülönbözeti tartalékalapba helyezni. 4. § (1) Az árkülönbözeti tartalékalapot az elszámolásba bevont termékek nem rubel elszámolású exportján keletkezett árveszteség fedezésére kell felhasználni. (2) Az árveszteség az előző évi és a tárgyévi határparitásos deviza egységáraknak a különbsége az áru ellenértékének befolyásakor érvényes kereskedelmi árfolyammal forintra átszámítva és a tárgyévi értékesítés mennyiségére számolva.