Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

124 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám letekben kell az OTP-nél vezetett „Lakásépítési alap számla" javára átutalni. (3) 27 A részesedési alapból nyújtott támogatást adó- vagy társadalombiztosítási járulékalapba be­számítani nem lehet. Termelőszövetkezeteknél a részesedési alapból nyújtott támogatásnak az adó­zásnál történő beszámítását külön jogszabály ál­lapítja meg. (4) Az (1) bekezdés szerinti juttatás a Szabály­zat rendelkezése szerint elsősorban a munkáltató szervnél eltöltött, illetve eltöltendő huzamosabb munkaviszony (tagsági viszony) kikötés alapján adható. » 161 A. §28 (1) Az 1. § (1) bekezdésében fel­sorolt munkáltató szervek a társadalmi munka ke­retében végzett és ilyen célra felajánlott rendkí­vüli teljesítmények ellenértékéből a lakásépítés támogatására a (2)—(4) bekezdésben foglaltak fi­gyelembevételével külön alapot képezhetnek. (2) Külön alapot képezni csak olyan társadalmi munka esetében lehet, amelyet a dolgozók a mun­karend szerint időn kívül végeznek. (3) A felajánlott rendkívüli tevékenység egy­aránt irányulhat a dolgozó munkakörébe tartozó (a munkáltató szerv feladatkörét képező termelő vagy szolgáltató tevékenység) vagy munkakörén kívüli feladatok (pl. tereprendezés, hulladékgyűj­tés, vagonkirakás, takarítás stb.) ellátására, de csak olyan teljesítményre vonatkozhat, amelyért a ténylegesen elvégzett munka alapján, az érvényes bértételek figyelembevételével munkabér szám­fejthető. (4) Az előző bekezdésben meghatározott tevé­kenységért járó ellenértéket külön kell számfej­teni és a számfejtett összeget a külön alapba le­het helyezni. Ha a dolgozó a munkáltató szerv által szervezett társadalmi munkát más gazdál­kodó szervnél végezte, a tevékenységért járó ellen­értéket a munkáltató szerv részére kell átutalni; az ilyen összegeket a munkáltató szerv külön alap­jába kell helyezni. 16IB. §t8 (1) A társadalmi munka ellenérté­keként elszámolt összegeket a munkáltató szer­veknek elkülönítve, „társadalmi munkából szár­mazó lakásépítési alap" számlán kell nyilvántar­tani és a képzésről, a jogcímenkénti felhasználás­ról, valamint a befolyt kölcsöntörlesztésekről sze­mély szerinti részletes nyilvántartást kell vezetni. (2) Az alap pénzeszközeinek felhasználása során alaphiány átmenetileg sem jelentkezhet. 16/C. §28 (1) A társadalmi munkából szárma­zó lakásépítési alapból: a) a 11. § (1) bekezdésének a), d), j) pontja szerinti, továbbá w A (3) bekezdés szövege a R6 11. § (2) bekezdésének szövege K A 16/A—16/C §-t a 19/1975. (IV. 26.) PM—ÉVM— MüM számú együttes rendelet (R5) 1. § iktatta be a ren­deletbe. b)a 16. § (1) bekezdésében megjelölt cj"-9 a dolgozót terhelő előtörlesztéshez kamat­mentes kölcsön támogatás nyújtható. A 16. § (2)—(4) bekezdéseiben foglaltakat a tá­mogatás nyújtásánál megfelelően alkalmazni kell. (2) Az alapból nyújtott kölcsön kamatmentes. (3) A kölpsönként folyósított összegek visszafi­zetésére a munkáltató és a dolgozó között meg­kötött szerződésben foglaltak az irányadók. A köl­csöntörlesztéseket a „társadalmi munkából szár­mazó lakásépítési alap" számla javára kell elszá­molni. 17. § A lakásépítés támogatása címén a dol­gozónak az e rendeletben foglaltakon felül más támogatást adni nem lehet. 18. § (l)30 A munkáltató szerv az általa nyúj­tott kölcsön ki nem egyenlített összegének meg­fizetését egyösszegben követelheti, illetőleg a nyújtott vissza nem térítendő támogatás, enged­mény és kölcsön összegét — a Szabályzat előírásai szerint — a dolgozótól részben . vagy egészben megvonhatja (visszakövetelheti), ha a dolgozó a megállapodás alapján rá háruló kötelezettségét nem teljesítette. (2) 31 Ha a munkáltató szerv az (1) bekezdésben foglaltak esetén a dolgozótól a támogatást meg­vonja, illetőleg visszaköveteli, a visszakövetelt ösz­szeg után a munkáltató szervet a Ptk. 301. íj­ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti kamat il­leti meg a támogátás visszavonásának időpontjá­tól kezdődően. (3) Nincs helye a visszakövetelésnek abban az esetben, ha a dolgozó a reá háruló kötelezettsé­get neki fel nem róható, nyomós okból (pl. súlyos betegség, súlyos üzemi baleset) nem teljesítette. (4) A be nem hajtható követelést annak az alap­nak a terhére kell leírni, amelyből a támogatás történt. (5) A megállapodásból eredő jogok és kötele­zettségek körében, valamint a visszavonással kap­csolatban felmerült vitás ügyekben a munkaügyi, illetve a tagsági vitákra vonatkozó szabályok sze­rint kell erjáiui. 19. § (1) A tanácsi lakásépítés növeléséhez a 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott hoz­zájárulás, illetve a lakásokból való részesedés mér­tékében a munkáltató szerv és az illetékes városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága állap;odik meg. i (2) Bérlő-, illetve vevő-kiválasztási jog esetén a tanácsi bérlakások bérlőit, illetve az értékesítés céljára épített tanácsi lakások vevőit a munkál­tató szerv az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú és az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet szerint vá­lasztja ki. A kiválasztott bérlő a 2/1971. (II. 8.) 29 A c) pontot a Re 12. §-a iktatta be a rendeletbe. 30 Az (1) bekezdés szövege a Re 13. §-ának szövege. 31 A (2) bekezdés szövege a R7 5. §-ának szövege.

Next

/
Oldalképek
Tartalom