Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 121 a) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok értékcsökkenési 'leírásának a fejlesztési alapba helyezhető részéből; b) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok elidegenítéséből származó és a fejlesztési alapot illető bevételből; c) a munkáltató szervet a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet alapján megillető lakásépítési hozzájárulásból, d) a kölcsöntámogatásban részesült dolgozó által visszafizetett törlesztés összegéből és a késedelmi kamatból, illetőleg e) 9 a támogatásban részesült, áthelyezett dolgozót átvevő munkáltató szerv által megtérített támogatásból. 6/A. §10 (1) Termelőszövetkezet a lakásépítési alapot aj a 6. § a)—e) pontjában említett pénzügyi for. rásokból továbbá b) mérleg szerinti nyereségének a bruttó jövedelem felhasználását szabályozó rendelkezésekben előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó részéből képezheti. (2) Termelőszövetkezet a lakásépítési alapjából a termelőszövetkezeti szövetség lakásépítési alapját kiegészítheti. (3) A termelőszövetkezeti szövetség a lakásépítési alapot az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés, valamint a 9. § alapján képezheti. 7. §" A munkáltató szerv — a 8—9. §-ban említett szervek kivételével — a lakásépítési alapba helyezheti a nyereségből képződő fejlesztési alapnak a munkáltató szerv döntése szerinti — egyéb kötelezettséggel nem terhelt — részét. A lakásépítési alap képzése fejlesztési alap hiányt nem eredményezhet. 8. § (1) A minisztérium, az önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szerv, továbbá a társadalmi szervezet a lakásépítési alapot az állami költségvetés által rendelkezésre bocsá" tott beruházási keretből képezheti. A képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények tárgyévi január 1-i létszáma után számítva nem haladhatja meg a dolgozónkénti 1000 forintot. A lakásépítési alap képzése miatt a beruházási keretek nem emelhetők, illetve ilyen igényt előterjeszteni nem lehet. (2) A központi költségvetési folyószámlás szerv az intézetfejlesztési célokra rendelkezésre álló öszszeg legfeljebb 20%-át, a személyi érdekeltségi alapjának pedig saját döntése szerinti hányadát helyezheti a lakásépítési alapiába, feltéve, hogy azt egyéb kötelezettségek nem terhelik. (3) A tanács a lakásépítési alapot a fejlesztési alapjának előző évben elért bevételi többletéből 9 A 6. § e) pontját a R6 5. §-a iktatta be a rendeletbe. 10 A 6/A. §-t a R6 6. §-a iktatta be a rendeletbe. 11 A 7. § szövege a R6 7. §-ával megállapított szöveg. képezheti. A lakásépítési alap képzésének mértéke a tanácsi költségvetési szervek, intézmények — ideértve a tanácsi költségvetési folyószámlás szerveket és a költségvetési üzemeket is — tárgyévi január 1-i létszám után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 Ft. 9. § A szövetkezeti szövetség az éves költségvetés keretében képezhet lakásépítési alapot. A képzés mértéke a szövetség és a költségvetési gazdálkodást folytató intézményei tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 Ft. 10. § (1) A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett „Lakásépítés4 alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámlaszerződést kell kötni. A számlán kezelt összegek után az OTP kamatot nem térít. (2) A „Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet. 11. § (1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból: ct)12 kölcsönt nyújthat a dolgozónak — telepszerű vagy egyedi többszintes, illetőleg csoportos korszerű lakóházépítéshez, továbbá a hagyományos családiház építéséhez, — emeletráépítéséhez, tetőtérbeépítéséhez, önálló lakást eredményező vagy a 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő toldaléképítéséhez és a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá történő átalakításához arra tekintet nélkül, hogy a lakás tulajdonosa vagy bérlője-e; — a tanácsi értékesítésű lakás, valamint az OTP beruházásában értékesítés céljára épített lakás megvásárlásához, — az állampolgárok tulajdonában levő üresen álló családi házak értékesítéséről szóló 30/1974. (XII. 4.) PM—ÉVM számú együttes rendelet alapján értékesíthető üresen álló családiház, illetőleg a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉVM— PM számú együttes rendelet, valamint az állami gazdaságok területén levő elavult lakások felszámolásának feltételeiről szóló 26/1976. (X. 30.) PM—MÉM—ÉVM számú együttes rendelet alapján vásárolható lakóház megvásárlásához; b) bérlő-, illetve vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanács részére meghatározott öszszeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez; c) 13 a dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér- és szolgálati, illetőleg a munkáltató szerv tu12 Az a) pont szövege a R7 2. §-ával megállapított szöveg. / 13 A c) pont szövege a R7 2. §-ával megállapított szöveg.