Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

106 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám szobaszámú lakásra lehet megállapítani. Ennek során a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályoknak a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak a vásárlóval közös háztartásban élő házastársat (élettársat), továbbá az általa eltartott gyermekét és más eltartott családtagot lehet figyelembe venni. (3) A tanácsi értékesítésű lakás vásárlásának pénzügyi feltételei a következők: a) a szociálpolitikai kedvezmény és az állami támogatás együttes összegével csökkentett eladási ár — 10%-át kell előtörlesztésként megfizetni és — 90%-a erejéig kölcsönt kell nyújtani; b) a kamat mértéke évi 1%; c) a törlesztési idő 35 év. Vhr. 1. § Állami eszközökből megvalósult tanácsi értékesítésű (a továbbiakban: tanácsi értékesítésű) lakásként az állampolgárok részére csak tizenkét lakásos vagy ennél nagyobb többszintes lakóépületben levő lakások értékesíthetők. Ennek során az épületben levő valamennyi lakást értékesíteni kell. Vhr. 2. § (1) Az 1 §-ban említett lakásokat az építtető tanács végrehajtó bizottsága értékesíti. Az értékesítés lebonyolítását — a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján — az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) végzi. (2) A Takarékpénztár cgak azzal köthet adásvételi szerződést, akit a lakásügyi hatóság a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül kijelölt. (3) 4 A tanácsi értékesítésű lakások eladási árát a nettó építési költség alapján az építtető tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. (4) 5 A tanácsi értékesítésű lakásokkal együtt létesített, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzlethelyiségek, garázsok stb.) eladási árát készpénzben kell megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy azok a vevő kizárólagos tulajdonába, illetőleg a vevők közös tulajdoniba kerülnek. Az értékesítésre egyebekben az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) az ilyen nem lakás céljára szolgáló helyiségek a létesítéstől számított öt éven belül is értékesíthetők; b) garázsok elsősorban a tanácsi értékesítésű lakások tulajdonosai, illetőleg a lakásszövetkezet részére idegeníthetők el. 4 A (3) bekezdés szövegét a 45/1980. (XII. 10.) PM— ÉVM sz. együttes rendelet l. § (1) bekezdése állapította meg. 6 A (4) bekezdést a 71/1975. (XII. 28.) PM—ÉVM sz. együttes rendelet 1. §-a iktatta be a rendeletbe és a 45/1980 (XII. 10.) PM—ÉVM sz. együttes rendelet 1. § (2) be'-^zdése egészítette ki. (5) 6 A R. 2. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során az adásvételi szerződés aláírásakor fennálló személyi körülményeket kell figyelembe venni. (6) 6 E rendelet alkalmazása során eltartott gyermeknek a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában . említett gyermeket kell tekinteni. Vhr. 3. § (1) A tanácsi értékesítésű lakásokat a beruházó köteles az átadást-átvételt követően birtokba adni. A hibás teljesítésből eredő igényeket a vevők a beruházóval szemben érvényesíthetik. (2) A tulajdonjognak a vevők javára történő telekkönyvi bejegyzéséről a Takarékpénztár gondoskodik. Az ehhez szükséges tulajdoni és területi rendezés, továbbá a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása a beruházó feladata. Vhr. 4. § (1) Ha a tanácsi értékesítésű lakások fenntartására lakásfenntartó szövetkezet alakul a (2)—(5) bekezdés rendelkezéseit is alkalmazni kell. (2) A beruházó köteles a lakásfenntartó szövetkezet igazgatóságát — kívánságára — az átadásátvételi eljárásra meghívni. A lakásfenntartó szövetkezet képviselője az eljárás során észrevételeket tehet. (3) A hibás teljesítésből eredő igényeket a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága érvényesítheti. (4) A hibás teljesítés miatt elismert, illetőleg megítélt árleszállítást (értékcsökkenést) — a lakásfenntartó szövetkezet igazgatóságának megbízása alapján — az érintett szövetkezeti tagok kölcsöntartozása utolsó törlesztő részleteinek kiegyenlítésére kell felhasználni. Ha az árleszálítás (értékcsökkenés) összege meghaladja a kölcsöntartozás egyévi törlesztő részleteinek összegét, a törlesztő részletek arányosan csökkenthetők. (5) Hibás teljesítésből eredő kár esetén a kártérítés összege a lakásfenntartó szövetkezet, illetőleg a károsult szövetkezeti tagot illeti meg. Telepszerű többszintes lakóházépítés R. 3. § (l)7 Telepszerű többszintes lakóházépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeit — a kivitelezőre és a lebonyolítás módjára tekintet nélkül — a szervezés módja és az építtetők (vásárlók) szerint lakásonként eltérően kell megállapítani. (2)8 Ha az építtető (vásárló) bérből, fizetésből élő, szövetkezetnél rendszeres munkát végző tagként kereső, vagy nyugdíjas és a lakásépítés lakásépítő szövetkezet útján valósul meg, illetőleg az Országos Takarékpénztár beruházásában épített lakást tanácsi kijelölés alapján vásárolja meg, a pénzügyi feltételek a következők: a) a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkenteti építési költség (eladási ár) 6 Az (5) és (6) bekezdést a 45/1980. (XII. 10.) PM—ÉVM sz. együttes rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be a rendeletbe. 7 Az (1) bekezdés szövege a 3/1973. (I. 26.) MT sz. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 8 A (2)—(4) bekezdés szövege a 36/1975. (XII. 10.) MT sz. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.