Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 42. szám
1158 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám (3) Termelésből való engedély nélküli kivonásnak minősül, ha az erdő időlegesen más célú használatát az igénybevevő az engedélyben meghatározott időn — legfeljebb 10 éven belül — nem szünteti meg, illetőleg elmulasztja az igénybevett terület beerdősítését. 19. § Ha az erdő művelési ágának megváltoztatása vagy az erdőnek a termelésből való kivonása, továbbá az időleges igénybevétele folytán fakitermelés válik szükségessé, a faanyag mennyisége után a kitermelt faanyaggal rendelkező — a külön jogszabályban előírtak szerint* — az erdőfelügyelőség által megállapított járulékot köteles fizetni. 20. § (1) Erdőnek beruházás céljára termelésből való kivonásáért nyolcadik minőségi osztályú, erdő művelési ágú föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme négyezerszeres szorzatának megfelelő térítési összeget kell fizetni. Ha a felhasználásra kerülő erdő ennél jobb minőségű, a térítés összegének megállapításánál a szorzót minőségi osztályonként négyezerrel növelni kell. (2) A térítés háromszoros összegét kell fizetni, ha az erdőt az engedélytől eltérő módon vagy engedély nélkül vonták ki a termelésből, és a beruházó az erdőgazdálkodási termelésbe való visszaállítás kötelezettsége alól felmentést kapott. (3) Nem kell térítést fizetni, ha erdőt a) jóváhagyott város-, községrendezési terv alapján belterületen lakóterület kialakításához, b) öntözőcsatorna céljára, c) a MÉM-nek az Országos Vízügyi Hivatallal (a továbbiakban: OVH) egyetértésben történő megállapítása szerint erdőgazdálkodási érdeket is szolgáló vízkár-elhárítási vízi létesítmények (vizek kártételei elleni védekezés, vízrendezés, illetőleg vízvédelem) céljára vonnak ki a termelésből. (4) A térítési összeg felét kell megfizetni haltenyésztésre alkalmas víztározó létesítésénél. (5) Nem kell térítést fizetnie annak, aki erdőtelepítésre felhasználható, nem erdő művelési ágú földön a termelésből kivont erdővel azonos kiterjedésben és minőségben — három éven belül — saját költségén vagy rekultivációs alapja terhére új erdőt telepít. 21. § (1) A térítés összegét az erdőfelügyelőség, több erdőfe'lügyelőség illetékességét érintő beruházás eseién a MÉM állapítja meg. * 5,1930. (II. 6.) MÉM—PM—ÁH sz. együttes rendelet. (2) Erdőnek beruházás céljára termelésből való kivonásáért járó térítés teljes összegének megfizetése a beruházás megvalósítása megkezdésének napján esedékes. 22. § Erdő más célra történő időleges igénybevételéért a térítést — az erdő művelési ágú föld minőségi osztályára tekintet nélkül — az első évben ezres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. A szorzót évenként ötszázzal növelni kell mindaddig, amíg a területet saját költségen beerdősítve vissza nem adják. A térítés összegét az erdőfelügyelőség állapítja meg. 23. § (1) Az erdőgazdálkodási termelésből engedély nélkül kivont erdőt erdősítéssel újra termelésbe kell visszaállítani. Ez alól — indokolt esetben — felmentés adható. (2) A visszaállítási kötelezettség elrendelése az erdőfelügyelőség, a kötelezettség alóli felmentés megadása a MÉM hatáskörébe tartozik. (3) A visszaállítás elrendelése esetén a termelésből engedély nélkül történt kivonásért — a kivonástól az új erdősítés befejezettként való műszaki átvételéig — évenként a termelésből elvont erdő kataszteri tiszta jövedelme kétezerszeres szorzatának megfelelő térítést kell fizetni. A térítés összegét az erdőfelügyelőség állapítja meg. (4) A térítést és az erdőgazdasági termelésbe való visszaállítással kapcsolatos költségeket a gazdálkodó szervezet eredménye terhére kell elszámolni. 24. § (1) Az erdőfelújítási költséget [15. § (2) bekezdés], a járulékot (19. §), a térítést [20. §, 22. §, 23. § (3) bekezdés] továbbá a lábon álló fában okozott kárért kapott kártérítést [41. § (3) bekezdés] a MÉM Központi Erdőfenntartási Alapjába kell befizetni és kezelni. (2) Az Alapból kell fedezni az erdőfelújítást pótló erdőtelepítéseket, továbbá a károsultnak a lábon álló fában okozott kár helyreállítási költségeit. \ (AzEVTIO. §-ához) Vízhasználat az erdőben 25. § Az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a vízügyi jogszabályok keretei között illeti meg az erdő területén levő, az erdő növény- és állatvilágának vízellátását, illetőleg a csapadékvíz elvezetését szolgáló források, patakok, tavak, csatornák és árkok vízhasználatának és kezelésének joga.