Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

924 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám vállalat által nyújtott árnyereség visszatérítéssel csökkentett mértékben állítható árvetésbe. (2) Kereskedelmi árrés címén az Országos Anyag- és Árhivatal által megállapított hatósági irányhaszonkulcs1, ennek hiányában — a kisvállalat forgalmi költségei és nyeresége figyelembevételével kialakított kalkulált árrés állítható árvetésbe. Az Országos Anyag- és Árhivatal által megállapított hatósági: irányhaszonkulcstól eltérő árrés kalkulálható és érvényesíthető, ha a tárgyévet megelőző időszakban bekövetkezett költségnövekmények, vagy — megfelelő költségtervezés esetén — a tárgyévi költségelőirányzatok ezt indokolják. (3) A kereskedelmi eladási árban az árrésben figyelembe nem vett költségként kalkulálható: a) import cikk értékesítése esetén az árubehozatalra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelmeket terhelő — ténylegesen lerótt — beadvány i illeték, a statisztikai illeték; b) a garanciális költség fedezete, valamint c) az áru forgalombahozatalához szükséges átalakítási költség. (4) Ha a termék a termelőtől a fogyasztóig több kereskedelmi szervezeten keresztül jut el, az együttes hatósági irányhaszonkulcsnál magasabb kereskedelmi árrés nem állítható az árvetésbe. (5) A kalkulált kereskedelmi árrésre vonatkozó árvetés egyes tételeinek tartalmára és számítási módjára vonatkozó részletes szempontokat a 2. számú melléklet tartalmazza. 10. § (iy A termelő kisvállalat az általa gyártott és a saját üzletében forgalomba hozott termékre a 8. § szerinti árvetést köteles készíteni. Az árvetésben beszerzési árként a 3., § szerint kalkulált termelői árat kelKfigyelembe venni. A saját előállítású termékek saját, üzletben való forgalomba hozatala esetén a nagy- és kiskereskedelmi árrés a kisvállalatot megilleti. (2) A termelő kisvállalat a végzett kereskedelmi tevékenység arányában osztozkodhat a nagykereskedelmi árrésen, ha a terméket a nagykereskedelem kikapcsolásával közvetlenül a kiskereskedelmi gazdálkodó szervezet részére értékesíti. (3) A kiskereskedelmi kisvállalat a végzett kereskedelmi tevékenység arányában osztozkodhat a nagykereskedelmi árrésen, ha a terméket a nagykereskedelem kikapcsolásával közvetlenül a termelő gazdálkodó szervezet részére értékesíti. Termelői és kereskedelmi eladási árra vonatkozó közös rendelkezések 11. § A kisvállalat a termékeinek árára, szolgáltatásainak díjára nem köteles árvetést készíteni, ha aj a kisvállalat tevékenységi körében szokásos egységre jutó ár a 200 Ft-ot, illetve díj a 100 Ft-ot nem haladja meg, kivéve a folyamatosan nyújtott, vagy rendszeresen ismétlődő szolgáltatások díját; . b) azokra hatósági ár, díj van; c) a hatósági irányárat, iránydíjat nem lépi túl; d) az illetékes árhatóság az árvetés készítése alól felmentést adott. 12. § Az árvetésben nem vehetők figyelembe: a) a pénzbüntetés, bírság, fizetett és kapott kártérítés, késedelmi kamat, kötbér, fekbér és kocsiálláspénz, üzemszüneti veszteség, valamint minden olyan költség, amelyet az érvényes pénzügyi és ár előírások szerint az árvetésben figyelembe nem vehető költségek között kell elszámolni, továbbá amelyeket a hatályos szabályok szerint árvetésbe állítani nem szabad; b) a korábbi időszakban előírásszerűen számba vett, de időközben megtérült költségek, illetve más költségtényezők keretében már elszámolt költségek. 13. § (1) A kisvállalat az árvetési tételek valódiságának ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást köteles vezetni.