Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

36. szám TATÍACSOK KÖZLÖNYE 895 (3) Az (1)—(2) bekezdés alkalmazása során a — külön jogszabály szerint ennek minősülő — bedolgozói tevékenység (létszám) után a bérfejlesztési befizetést kedvezményes mértékkel kell teljesíteni. A kedvezmény szempontjából bedolgozónak kell tekinteni a nyugdíjuk szüneteltetése vagy korlátozása nélkül bedolgozóként foglalkoztatottakat és az átalány-befizetéses rendszerben foglalkoztatott dolgozókat is. (4) A (3) bekezdés szerinti kedvezmény alapján a) az (1) bekezdés alkalmazása során a bérfejlesztési befizetési kötelezettség alá eső bértömeget a bedolgozók részére kifizetett bérösszeg növekedésének, b) a (2) bekezdés alkalmazása során a képzett összlétszámot a bedolgozók számított létszámának 50 százalékával kell csökkenteni. 22. § A vállalat a bérfejlesztési befizetést a részesedési alap terhére köteles teljesíteni. IV. Vegyes rendelkezések 23. § (1) A bérfejlesztési befizetés számításához szükséges tárgyévi és bázismutatókat, a számviteli és statisztikai bizonylatokon nyugvó számításokkal együtt, a vállalat köteles nyilvántartani és megőrizni. (2) A bérfejlesztési befizetés összegét a vállalat köteles az illetékes első fokú adóhatósághoz átutalni. (3) Á bérfejlesztési befizetés bevallására, befizetésére, elszámolására, ellenőrzésére, a mulasztásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályt kell alkalmazni. 24. § (1) Űj vállalat alapítása esetén a bérszabályozási rendszer működéséhez szükséges mutatók bázisát — a felügyeleti szerv javaslatára — az ágazati miniszter határozza meg. Az ágazati miniszter javaslatára az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a Szakszervezetek' Országos Tanácsával egyetértésben, a működés első két évére vonatkozóan engedélyezheti, hogy a vállalat tekintetében — az 2. számú melléklet szerint irányadó bérszabályozási forma helyett — a központi bértömegvagy bérszínvonal-szabályozás előírásai érvényesüljenek. (2) A vállalati egység vagy feladat átadásával, illetve átvételével járó átszervezés, valamint a tevékenység szerkezetének a munkaigényesség tekintetében bekövetkező jelentős változása hatását a vállalat a bérszabályozás mutatóinak bázisán a felügyeleti szerv javaslatára az ágazati miniszter által megadott engedély alapján köteles átvezetni. E szabály alkalmazható a saját képzésű pályakezdő szakmunkások felvételéből származó bértömeg-növekedés bázisban történő elismerésénél is. (3) A bérszabályozás mutatóinak bázisát — az (1)—(2) bekezdés szerinti esetekben — a szövetkezet javaslatára a) ipari szövetkezeteknél az országos érdekképviseleti szerv véleményének kikérése mellett az ágazati miniszter, b) fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a megyei szövetség véleményének kikérése mellett — új szövetkezet alapítása esetén az ágazati miniszter hozzájárulásával — a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve határozza meg, illetve módosítja. 25. § (1) Az ágazati miniszter az e rendelkezésben biztosított jogait az ágazati-iparági szakszervezetekkel — szövetkezetek esetében az országos érdekképviseleti szervvel — egyetértésben gyakorolja. Intézkedését a felügyeleti szerv — szövetkezetek esetén az országos érdekképviseleti szerv — közli a vállalatokkal. (2) Szövetkezet részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulásra vonatkozó — a 24. §, a 27. § (2) bekezdése, a 28. § és az 2. számú melléklet 9. pontja szerinti — döntés esetén ki kell kérni az alapító szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének véleményét is. 26. § (1) Az a vállalat, amely e rendelkezés hatályba lépésével, vagy azt követően tér át a bértömeg-szabályozás rendszerére, köteles bérszínvonal-tartalékát az áttérést megelőző év képzett összlétszáma alapulvételével bértömeg-tartalékká átszámítani. A bértömeg-tartalék a 12. § (2)—(3) bekezdés rendelkezései szerint használható fel. (2) Az a vállalat, amely e rendelkezés hatályba lépésével, vagy azt követően a bérszínvonal-szabályozás rendszerére tér át, köteles bértömeg-tartalékát az áttérést megelőző év képzett összlétszáma alapulvételével bérszínvonal-tartalékká átszámítani. A bérszínvonal-tartalék a 16. § rendelkezései szerint használható fel. E vállalatok a bértömegszabályozás rendszerében képzett bérszínvonaltartalékot az áttérést követően nem használhatják fel. r