Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 891 a 07612 bevallási kódszám alatt szereplő 225%-os fogyasztói árkiegészítési kulcs 245%-ra, a 07622 bevallási kódszám alatt szereplő 275%-os fogyasztói árkiegészítési kulcs 295%-ra, a 07632 bevallási kódszám alatt szereplő 310%-os fogyasztói árkiegészítési kulcs 335%-ra, a 07642 bevallási kódszám alatt szereplő 395%-os fogyasztói árkiegészítési kulcs 425%-ra módosul. 3. A 07072 bevallási kódszám alatt szereplő 1100 Ft-os fogyasztói árkiegészítési tétel 1160 Ft-ra módosul. Rendelkezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 1/1981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezése a vállalati bérszabályozás rendszeréről A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: 1. § (1) E rendelkezés hatálya kiterjed — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat). (2) A rendelkezés hatálya nem terjed ki: — a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet hatálya alá tartozó vállalatokra; — a pénzintézetek (771) alágazatba sorolt intézetekre és takarékszövetkezetekre; — a város- és községgazdálkodási szolgáltatás (782) alágazatba sorolt kommunális költségvetési üzemekre; — a külön jogszabályban meghatározott kisvállalatokra és kisszövetkezetekre. (3) A tröszt és a keretében működő vállalatok a rendelkezés alkalmazása szempontjából egy vállalatnak minősülnek. 2. §(1) A vállalati bérszabályozás rendszerében az alábbi bérszabályozási formák alkalmazhatók: a) vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozás, b) központi bértömeg-szabályozás, c) relativitással összekapcsolt központi bértömeg-szabályozás, d) vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonalszabályozás, e) központi bérszín vonal-szabályozás, vagy fj relativitással összekapcsolt központi bérszínvonal-szabályozás. (2) A vállalatnál alkalmazandó bérszabályozási formát e rendelkezés 1. számú melléklete határozza meg. 3. § (1) A bértömeg, a létszám és a bérszínvonal meghatározásánál a 2. számú melléklet előírásait kell alkalmazni. (2) A bérszínvonal a bértömeg és a képzett összlétszám hányadosa. (3) A tárgyévi bértömeg-felhasználás és bérszínvonal-növekedés viszonyítási alapja (bázisa) a tárgyévet megelőző év bértömege, illetve bérszínvonala. (4) A (3) bekezdés szerinti bázis-bértömeget, illetve bázis-bérszínvonalat módosítani kell a) az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke által vagy vele egyetértésben kiadott, erre vonatkozó rendelkezés alapján, valamint b) a 24. § (2) bekezdésében megjelölt esetekben. Bértömeg-szabályozás Vállalati teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozás 4. § (1) A bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül felhasználható bértömeg a (2)—(3) bekezdés szerint növelt vagy csökkentett bázis-bértömeg. (2) A 3. számú mellékletben meghatározott bérfejlesztési mutatónak az előző évhez képest bekövetkező változása (növekedése vagy csökkenése) esetén a bázis-bértömeget a 4. számú mellékletben meghatározott mértékkel kell növelni, illetve csökkenteni. (3) A felhasználható bértömeg meghatározásánál a bérfejlesztési mutató változását annak csökkenése esetén legfeljebb a) 10 százalékos, b) az építőipari kivitelezés (21) ágazatba tartozó, külön meghatározott vállalatokhál 20 százalékos mértékig kell figyelembe venni. (4) A bérfejlesztési mutató 10 százalékot meghaladó csökkenése esetén a következő évben a bérfejlesztési mutató bázisa a csökkenés évében alkalmazott bázismutató 90 százalékának megfelelő öszszeg. A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalatoknál a bérfejlesztési mutató 20 százalékot meghaladó csökkenése esetén a következő évben a bérfejlesztési mutató bázisa a csökkenés évében alkalmazott bázismutató 80 százalékának megfelelő összeg.