Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

872 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám A Minisztertanács 54/1981. (XI. 4.) számú rendelete a kisüzemi termelők árképzéséről és árvetéskészítéséről 1. § (1) A rendelet hatálya az olyan ipari termék és a „Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéké"-ben feltüntetett szolgáltatás árképzésére és árvetéskészítésére terjed ki, amelyet a) kisiparos, b) gazdasági munkaközösség, ideértve a. vállalati gazdasági munkaközösséget is, c) vállalat szerződéses üzemeltetésű részlege, d) polgári jogi társaság (a továbbiakban együtt: kisüzemi termelő) állít elő és forgalomba hoz, illetőleg végez. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) az építőipari1, a vendéglátóipari2, a kereskedelmi3 és a fuvarozási tevékenység árképzésére és árvetéskészítésére; b) a haditechnikai termékek, hadfelszerelési cikkek és haditechnikai szolgáltatások árképzésére és árvetéskészítésére; c) bizományi vagy társasági szerződés keretében export értékesítésre szállított termékek árképzésére és árvetéskészítésére; d) közvetlenül a külföldi szerződő fél részére teljesített szolgáltatásra, valamint e) az olyan ipari termékre, illetve szolgáltatásra, amire az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, vagy az illetékes árhatóság — az Országos Anyagés Árhivatal elnökével egyetértésben — a kisüzemi termelőre külön rendelkezést ad ki. (3) A kisüzemi termelő árképzésénél is alkalmazni kell az átalányfizetéses szolgáltatások díjára vonatkozó rendelkezésben foglaltakat. (4) A gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] vonatkozó árszabályozó rendelkezéseket — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — a kisüzemi termelőre nem kell alkalmazni. 2. § Az ipari termék termelői és fogyasztói ára, valamint a szolgáltatás díja — az 2. számú mellékletben felsoroltak kivételével — szabad árformába tartozik. 3. § (1) A termék termelői árára, illetve a szolgáltatás díjára a következő árvetést kell elkészíteni: 1 15/1980. (IV. 25.) ÉVM—ÁH sz. rendelet. 2 23/1979. (XII. 15.> BkM—ÁH SZ. rendelet. 3 101980. (VI. 25.) BkM—ÁH sz. rendelet (magánkereskedelem) 14/1980. (IX. 30.) BkM sz. rendelet^ 6. § (kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetése). a) közvetlen anyagköltség, b) közvetlen bérköltség, c) bruttó fedezet, d) kalkulált termelői ár. (2) Az azonos termék különböző választékainak termelői árára, a jellemző választék alapján, közös árvetés is készíthető. (3) A termék árára, a szolgáltatás díjára nem kell árvetést készíteni, ha a) a kisüzemi termelő tevékenységi körében szokásos egységre jutó ár a 200,— forintot, illetve a szolgáltatás díja a 100,— forintot nem haladja meg, kivéve a folyamatosan nyújtott, vagy rendszeresen ismétlődő szolgáltatások díját; b) a terméknek, illetve szolgáltatásnak hatósági ára, díja van; c) a terméknek, illetve szolgáltatásnak a kisüzemi termelőre is érvényes hatósági irányára, iránydíja van, és az alkalmazott ár, díj azt nem haladja meg, figyelembe véve a minőségi és egyéb áralkalmazási feltételeket is; vagy d) az illetékes árhatóság az árvetés készítése alól felmentést adott. (4) Üj árvetést kell készíteni, ha a korábban érvényesített árat, díjat 3%-nál nagyobb mértékben kívánják emelni. (5) Az árvetési tételek valódiságát hiteltérdemlő módon igazolni kell. (6) Az árvetést, valamint az annak valódiságát igazoló iratokat 5 évig meg kell őrizni. 4. § (1) Közvetlen anyagköltségként a számlával, vagy egyéb hiteltérdemlő módon igazolt anyagbeszerzési költség, illetve azok átlagának egységre eső hányada, és a műszakilag szükséges anyagmennyiség szorzata — a 2. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével — állítható árvetésbe. (2) A közvetlen bérköltséget a termék előállításához, illetve a szolgáltatás végzéséhez, a műszaki feltételeknek megfelelően szükséges idő, valamint a 2. számú mellékletben foglalt bértételek számításbavételével kell meghatározni. Közvetlen bérköltségként vehető figyelembe az erre jutó, a jogszabályok szerint fizetendő bérjárulék (társadalombiztosítási járulék) is. (3) Bruttó fedezet címén lehet az árvetésbe állítani az (1) és a (2) bekezdésben nem említett költ-' ségeket (rezsiköltség), valamint nyereséget (vállalkozói haszon). A rezsiköltségek és nyereség külön tételben is árvetésbe állíthatók. A bruttó fedezet, illetve a rezsiköltség a 2. számú mellékletben foglaltak szerint, vagy az „Árszabályozás és Termékforgalmazás" című hivatalos lapban külön közzétett hatósági iránykulcsok figyelembevételével állítható az árvetésbe. A bruttó fedezet, vagy a külön kalkulált rezsiköltség és nyereség vetítési alapja a közvetlen bérköltség. (4) Az Országos Anyag- és Árhivatal irány rezsióradíjat is közzé tehet. A rezsióradíj az egy