Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 31. szám

31- szám TANÁCSOK (2) A költségtérítés címén teljesített kifizetés nem haladhatja meg az üzemi közönségszervezés útján értékesített jegyek, bérletek és kulturális cikkek eladásából a színházhoz, illetőleg a munkáltatóhoz befolyt bevétel 10%-át. A költségtérítést a 10. §-ban foglaltak szerint differenciáltan úgy kell megállapítani, hogy 5%-nál magasabb összeg a felsorolt feltételeknek meg nem felelő előadások bevételei után nem folyósítható. (3) Az üzemi közönségszervező részére a kifizetett költségtérítést a munkáltató — ideértve a moziüzemi vállalatot is — egyéb bérköltsége, a színház pedig a szervezés útján befolyt tényleges bevétele terhére, e bevételét a költségtérítés öszszegével csökkentve (nettó módon) számolja el. A színház, illetőleg a munkáltató hatáskörébe tartozó rendelkezések 10. § (1) Az R. 2. §-ának (1) és (3) bekezdésében, valamint az e rendeletben foglaltak figvelembevételével munkaügyi szabályzatban, illetőleg kollektív szerződésben kell szabályozni a) a színházi közönségszervező, illetőleg az üzletszerző besorolási feltételeit, b) a jutalék alapját képező egyéni vagy csoportos teljesítményt; a jutalék mértékét, amely kifejezhető jutalékkulcsban vagy forintösszegben úgy, hogy az biztosítsa a szervezők, üzletszerzők érdekeltséget, tevékenységük egyenletességét; az üzletszerző prémiumának és év végi részesedésének mértékét, c) a jutalékelőleg mértékét, d) a vidéki kirendeltségek dolgozói jutalékának mértékét. (2) A színház, illetőleg a munkáltató a szakszervezet helyi szervével külön szabályzatban állaKÖZLÖNYE 739 pítja meg az egyes üzemi közönségszervezők díjazásának mértékét és feltételeit. (3) A színháznak — a moziüzemi vállalat kivételével — a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében a szervezőtitkár és a közönségszervező díjazását, valamint az üzemi közönségszervező költségtérítését differenciáltan kell megállapítania úgy, hogy az kifejezésre juttassa a művészeti-politikai szempontból kiemelt produkcióknak, a kortárs művészetnek, illetőleg a pályakezdő fiatalok, a nálünk kevéssé ismert külföldi vendégművészek előadásainak népszerűsítésével járó, a közönség igényesebb ízlésformálását, a közművelődés részére újabb rétegek megnyerését szolgáló többletmunkát. (4) Az üzemi közönségszervező költségtérítésének mértéke — a 9. § (2) bekezdésében meghatározott kereten belül — az „A" illetőleg a „B" kategóriába sorolt film belépőjegyének, bérletének értékesítése esetén a belépőjegy, bérlet árának 6—15%-a, illetőleg 4—10%-a, az ifjúsági közönségszervezés keretében értékesített „A" és „B" kategóriába sorolt filmek esetén pedig egységesen a belépőjegy, bérlet árának 4—10%-a. Záró rendelkezések 11. § Az e rendeletben foglaltak alkalmazása a költségvetésben előirányzott béralap túllépését, valamint a színháznál, illetőleg a munkáltatónál az állami támogatás felemelését nem eredményezheti. 12. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az üzletszerzők (ügynökök) munkafeltételeinek és bérezésének szabályozásáról szóló 122/1969. (M. K. 7.) MM számú utasítás hatályon kívül helyezése tárgyában kiadott 151/1972. (M. K. 24.) MM számú, a színházi közönségszervezésről