Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK eszköz használatba vételét — annak munkavédelmi alkalmasságának felülvizsgálata alapján — írásban engedélyezni [R. 13r § (1) bek. b) pont, illetve 21. § (2) bek.]. Ennek módját a munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni (pl. a munkavédelmi vezető és az üzemeltető ágazatvezető előzetes nyilatkozata, esetleg szakértői nyilatkozat stb.). Felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője e feladatát, illetve felelősségét csak közvetlen helyettesére ruházhatja át, pl. a munkavédelmi szervezetre nem. Az új technológiai eljárás engedélyezése — különösen, ha az eltér a mezőgazdasági alaptevékenységtől (pl. palack nyomáspróba; méreg megsemmisítése stb.) — különös gondosságot igényel. 4. Az R. szabályozza a létesítéssel kapcsolatos munkavédelmi kötelezettségeket. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a beruházások során a tervező elsődleges felelősségét kell érvényesíteni. Ennek megfelelően a beruházó az R. 18. §-ának (1) bekezdése szerint elsődlegesen a helyi (üzemi) szabályozásból adódó munkavédelmi követelményekre kell hogy a tervező figyelmét felhívja. A beruházó, vagy a beruházást bonyolító szerv a munkavédelmi követelmények megvalósulását a kész tervdokumentáció felülvizsgálata során, majd a kivitelezés után is ellenőrzi. A beruházó az illetékes munkavédelmi hatóság értesítését a kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelező írásbeli jelzése alapján teszi meg [R. 18. § (4) bek.]. 5. A munkavédelmi minőségtanúsítás új fogalomként szerepel az R.-ben. Az egyes termékek vonatkozásában a gyártó, illetve forgalmazó eddig is kötelezve volt minőségtanúsításra a 47/1968. (XII. 18.) Korm. számú rendelet alapján, de nem volt elég egyértelmű, hogy a minőség fogalmába a munkavédelmi megfelelőség is beletartozik. Az R. 22. §-a ezt egyértelműen kimondja. 6. A mezőgazdasági szövetkezetek is kötelesek a munkakörülmények fejlesztésére tervet készíteni (R. 23. §). A munkavédelmi terv készítésére vonatkozó irányelveket ez év első felében adjuk ki. Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy az új ágazati szabályozás hatályba lépéséig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárításáról és egészségvédelméről szóló 5/1979. (IV. 6.) MÉM számú rendelet 5. §-ával módosított 45/1968. (XII. 14.) MÉM számú rendeletnek az R. rendelkezéseivel nem ellentétes előírásai változatlanul hatályosak és azokat alkalmazni kell. Értelemszerűen alkalmazhatók a szakmai óvórendszabályoknak az R.-ben vagy állami szabványban nem szabályozott rendelkezései is. Az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályt helyettesítő jogszabályok, előírások jegyzékének kiadása folyamatban van. (Megrendelhető a Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalatnál, Budapest XIII., Váci út 69—79.) KÖZLÖNYE 635 Az Országos Vízügyi Hivatal 30.408/1980. (V. É. 6.) OVH számú állásfoglalása a vízkészlethasználati díjról szóló 1/1970. (XI. 18.) OVH—ÁH számú rendelkezés végrehajtásához A vízkészlethasználati díjról szóló 1/1970. (XI. 18.) OVH—ÁH számú rendelkezés (a továbbiakban: R.) egységes végrehajtása' érdekében az alábbi irányelveket kell alkalmazni: 1. A R. hatálya csak a vízjogi engedély köteles vízhasználatra terjed ki. 2. A R. 1. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá.tartozó annál a vízhasználónál, akinek az egy telephelyén belül több, ugyanabba a vízkészletkategóriába tartozó és ugyanarra a vízkészletbázisra települt vízkivétele van, a vízkészlethasználati díjat ezek víztermelésének együttes mennyisége után kell kiszámítani. Ennek megfelelően kell számítani a pótdíjat, illetőleg az 50%-os díjat [R. 6. § (4) bekezdés] is. 3. A R. 1. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem tekinthető a bányavállalat saját üzemében felhasználtnak az a vízmennyiség, amellyel a lakótelepét látja el. Az ilyen célú vízhasználat tekintetében a bányavállalat a R. 3. § (1) bekezdésében meghatározott „egyéb vízhasználó". 4. A mezőgazdasági üzemek az élelmiszervagy egyéb ipari, illetőleg kereskedelmi tevékenységükhöz felhasznált vízmennyiség után vízkészlethasználati díj fizetésére kötelesek. 5. A közüzemi víz-, csatorna- és fürdővállalatok egymás közötti — viszonteladás céljából átadott — ivóvízforgalma után vízkészlethasználati díj fizetési kötelezettség az átadó vállalatot nem terheli. 6. A közfürdők vízfelhasználását vízkészlethasználati díjfizetési kötelezettség — a rendelkezés 6. § (2) bekezdése értelmében — akkor terheli, ha a közfürdőt üzemeltető vállalat a vizet — a közüzemi víz-, csatorna és fürdő vállalattól vásárolja, — saját vízműhálózatból szolgáltatja, — saját, a közfürdő területén levő kútból termeli. 7. A R. 3. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem tekinthető vízjogi engedély nélküli vízfelhasználónak az, aki a korábban hatályban volt 33/1967. (ÁT. 1968. 2.—V. É. 1968. 3.) OVH— ÁH számú utasítás hatálybalépését követően a vízkészlethasználati díjat az általa ténylegesen fogyasztott víz teljes mennyisége után negyedévenként befizette. Az ilyen fogyasztónál is engedély nélküli vízhasználatnak kell azonban tekinteni azt a vízmennyiséget, amely után díjat nem fizetett.