Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)
1980 / 23. szám
23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 519 Szabályzat megfelelő részeibe illesztik — a testületek közötti szervezeti kapcsolatok rendjét, az együttműködés fő területeit és módszereit. A kapcsolatok formáit az önállóság és a közös érdekeken nyugvó együttműködés elve alapján, a helyi körülményeknek megfelelően indokolt alakítani és fejleszteni.. b) A tanácsok közötti szervezeti kapcsolatok helyi szabályozása különösen a következőkben indokolt: — A városi tanácselnök gondoskodik arról, hogy a városkörnyéki községek helyzetét is érintő testületi előterjesztések előkészítésébe bevonják az érdekelt városkörnyéki községi tanácsok elnökeit. A testületek közötti kapcsolatok erősítése érdekében a városi tanács terveit, programjait a városkörnyéki községek helyzetére, lakosságának ellátására kiható részeiben ismertetik a városkörnyéki községi tanács végrehajtó bizottságával, kérik véleményüket és arról a városi tanácsot is tájékoztatják. A városi Szabályzat előírja, hogy a tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a városkörnyéki községi tanácsok elnökeit, esetenként vb titkárait. A városkörnyéki község nem tanácsi szervei képviselőinek a meghívására a napirendtől függően kerül sor. A városi tanács bizottságai, ha a városkörnyéket is érintő témát tárgyalnak, ülésükre hívjanak meg az érintett községekből tanácstagot, más szakembert. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülésére a közös érdekű témák tárgyalásához meghívják az érintett városkörnyéki községi tanács tisztségviselőjét. A városkörnyéki községi tanács Szabályzata rendelkezik arról, hogy á tanácselnök a városi tanácsülést követő községi tanácsülésen tájékoztatást ad a község lakosságát érintő eseményekről. — Ahol több városkörnyéki községi tanács kapcsolódik a városhoz, ott a'tervszerűbb és hatékonyabb együttműködés érdekében városkörnyéki koordinációs bizottságot alakítanak. A koordinációs bizottság elnöke a városi tanácselnök, titkára a városi tanács vb titkára, tagjai a városkörnyéki községi tanácsok elnökei. A városi tanácselnökhelyettes tevékenységi felügyelete körében a bizottság elnökhelyettesi feladatait látja el. A városkörnyéki községek ellátásában résztvevő nem tanácsi szervek képviselőit a koordinációs bizottság munkájában — vagy egyes ülésein — való részvételre a bizottság elnöke kéri fel. — A koordinációs bizottság rendszeresen vizsgálja az együttműködés időszerű feladatait; öszszehangolja a közös fejlesztési célkitűzéseket; a középtávú és éves terveket; vizsgálja és egyezteti a közös érdekű feladatok társulás útján történő megvalósításának lehetőségeit; egyeztetett javaslatokat dolgoz ki a tanácsok közös érdekű, jelentősebb döntéseire, szervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. — A koordinációs bizottság előmozdítja az együttműködés körének szélesítését, különösen a települések koordinált fejlesztésében, anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználásában, a lakosság ellátásának javításában, összehangolja a körzet infrastrukturális fejlesztését, a közlekedési összeköttetések javítását, a lakosság (kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési, testnevelés és sport stb.) ellátásának olyan szervezését és fejlesztését, amely megfelel a települések szerepkörének. A tanácsok önállósága alapján és a kölcsönös érdekek figyelembevételével, a bizottság iránymutatásai szerint, a városi tanácsi szervek végzik a tervező munka összefogását, szervezését. A városi tanácsi szervek — a községek helyzetének, igényeinek ismeretében — a megyei útmutatások alapján és a vonzáskörzet /fejlesztésében érdekelt, résztvevő nem tanácsi I szervekkel együttműködve készítik elő a,területfejlesztés javaslatait. Egyeztetik ezeket a városkörnyéki községekkel és segítik a városkörnyéki községek feljesztési célkitűzéseinek és [erveinek kidolgozását. Ennek során számításba veszik a községek egymás közötti együttműködésének a lehetőségeit is.