Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 501 szont a bevallási késedelemmel fizetési késedelem is járt együtt, akkor ez utóbbiért meg kell fizetni a havi 1,5%-os késedelmi pótlékot. IV. A helyesbítések bevallása és pénzforgalmi rendezése 1. Az önellenőrzéssel történő helyesbítéseket előjelüknek megfelelően kell a bevallás főlapjain szerepeltetni a kitöltési szabályoknak megfele­lően. 2. A különböző adó-, vagy juttatásnemeknél számított önellenőrzési és késedelmi pótlékot fo­rintban össze kell adni és ezt követően kell kere­kítést alkalmazni. 3. A helyesbítések pénzügyileg is rendezendő összegét (B rész 1/2—3, valamint C rész 1/1—6. pontok) a feltárást követően a vonatkozó adó-, (juttatás-) nemre megállapított legközelebbi ha­táridőben az egyébként esedékes kötelezettséggel együtt kell befizetni (igényelni). A pénzforgalmi lebonyolításánál figyelembe kell venni az értékha­tárra vonatkozó előírásokat. A nem havonta (negyed-, félévenként vagy évenként) esedékes adókra vonatkozó helyesbí­tések pénzforgalmi rendezésének határideje a fel­tárást követő hó 15-e, illetve a bevallással egyide­jűleg esedékes adónemekben — a benyújtás hó­napjában — a bevallás benyújtására előírt határ­idő. 4. A 3. és a 4. sz. főlapra az előzőekben leír­* tak figyelembevételével kell a kötelezettségeket, illetve igényeket beállítani. 5. Az önellenőrzési és a késedelmi pótlékot a 3. sz. főlapon a feltárás hónapjának rovatába kell beállítani és a következő hó 15-ig kell befizetni. Amennyiben a vállalati gazdálkodó szervezet — döntése alapján — csak 100 000 Ft-os értékhatár elérése esetén teljesít befizetéseket, akkor a pót­lékot be kell ugyan vallania, de befizetnie év közben csak abban az esetben kell, ha az Adóel­számolási Iroda által előírt és a vállalati gazdál­kodó szervezet által bevallott pótlékok együttes összege a 100 000 Ft-os értékhatárt eléri. 6. A vállalati gazdálkodó szervezet által — megszűnt költségvetési kapcsolatot illetően vég­> zett önellenőrzés miatt — befizetendő összegeket egyéb befizetésként, a visszaigényelt összegeket egyéb támogatásként kell rendezni. Ilyen meg­szűnt költségvetési kapcsolat 1980-tól: illetmény­adó, eszközlekötési járulék, eszközlekötési járulék pótlék, belkereskedelmi adó, jövedelemnövek­mény adó, üzemviteli támogatás és az export­import árkülönbözeti tartalékalapok. Nem „egyéb" címen, hanem megnevezésének megfelelően kell helyesbíteni a mezőgazdasági szövetkezetek gép­járműadóját, az iparvállalatok termelési adóját, az állami visszatérítést, és az árkülönbözeti for­galmi adót. B) A vállalati jövedelemszabályozású gazdál­kodó szervezetek megállapított mérlegeinek önel­lenőrzéssel való helyesbítése. I. A helyesbítés főbb szempontjai 1. Az előző évek megállapított mérlegeit a R. Mellékletének III/A részében rögzített szabályok szerint kell helyesbíteni. A feltárt hibának a költségvetési kapcsolatokra gyakorolt hatását, valamint az önellenőrzési pótlékot e közlemény A) részében leírtak szerint kell kiszámítani és nyil­vántartásba venni. 2. Mivel a feltárt hibát a feltárás negyedévében kell könyvvitelileg helyesbíteni, a helyesbítéshez kapcsolódó költségvetési kapcsolatok automatiku­san rendeződnek. Az eredménnyel összefüggő kö­telezettségeket (nyereségadó, városi és községi hozzájárulás) az évközi beszámolóban (éves mér­legbeszámolóban) kimutatott — a helyesbítések ' hatását is tartalmazó — eredmény alapján kell kiszámítani és mint tárgyévi kötelezettséget az előírt időpontokban rendezni. A könyvelt tételek utáni általános nyereségadót tehát nem szabad -— előlegszerűen — külön befizetni vagy igényelni. A könyvelt tételekhez kapcsolódó egyéb költ­ségvetési kapcsolatokat (pl. forgalmi adó) sem kell pénzforgalmilag külön rendezni. Ezek a helyes­bítések is automatikusan bekerülnek a havi (féléves, éves) kötelezettség, vagy igény kiszá­mításába. Az éves eredménytől függetlenül fizetendő adókban, vagy igényelhető támogatásokban, szá­mítási hiba miatt keletkezett hiányt, vagy több­letet a feltárás időszakában kötelezettség (igény) módosításként el kell számolni és pénzforgalmilag is rendezni kell. 3. A R. Melléklet III/A rész 3/c) és d) pontja szerinti esetekben a hiba feltárásának évében nem kell könyvvitelileg külön helyesbíteni -a korábbi év(ek)ben jogtalanul elszámolt tételeket. Ez azon­ban nem változtat a hiba elkövetésének tényén. Ezért meg kell állapítani — más költségvetési kapcsolatokkal együtt — az önellenőrzési pótlék alapjául a hibás könyvelésnek az általános nye­reségadóra, vagy a jogtalan érdekeltségi alap­képzésre gyakorolt hatását. 4. Ha az előző év(ek) mérleg szerinti nyereségét helyesen mutatták ki, de az eredményelszámolás­nak a levezetésénél hibát követtek el, akkor a R. Melléklet III/A rész 6. pontjában foglaltak sze­rint kell eljárni. Az 1/5. számú mérlegmelléklet szerinti eredményelszámolást újból el kell készí­teni és az így megállapított különbséget az éves eredményelszámolás módosításaként a 499. Evi eredményszámlával szemben kell elszámolni, a szükséges pénzügyi rendezés végrehajtása mellett. (Az elszámolást követően a számlának. egyenlege nem lehet.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom