Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 21. szám

483 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám meghaladja az 5. A/a) pontban jelzett értékha­tárt, kivéve ha a 21/1967. (Eü K. aug. rk.) Eü M sz. utasítás másképp rendelkezik. 6. a) A rendszeres szociális segély emelését — függetlenül attól, hogy összege eléri vagy kivételes esetekben meghaladja a közleményben feltüntetett értékhatárokat —, továbbá a csökkent munkaké­pességűek részére folyósított átmeneti segély és rendszeres szociális járadék emelését a folyósító tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve, b) a hadigondozási pénzellátások, a vakok rend­szeres szociális segélye és személyi járadéka együt­tes összegének, az önállóan folyósított vak szemé­lyi járadéknak, valamint a központi szociális se­gélynek az emelését a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság hivatalból hajtja végre. c) Az emelésről külön államigazgatási határoza­tot hozni nem kell, azonban az emelés összegét az ellátásokra előírt nyilvántartásokban elkülöní­tetten fel kell tüntetni. d) Külön államigazgatási határozat kiadására van szükség akkor, ha a kötelező emeléstől függet­lenül kerül sor az egyedül vagy más ellátással együtt folyósított ellátás növelésére egyéni indo­kok alapján, méltányosságból. 7. Felhívjuk a figyelmet a 2/1969. (V. 4.) Eü M sz. rendelet 15. § (1) bekezdésében előírt éves fe­lülvizsgálati kötelezettségre. Ennek során a ren­delet 12. §. (2) bekezdésében előírt igazolások be­szerzésével gondosan vizsgálni kell mind a segé­lyezett, mind tartásra köteles hozzátartozója és an­nak családja vagyoni, jövedelmi viszonyait. A ré­gebben segélyezettek vagyoni, jövedelmi viszo­nyait és egyéb adatait indokolt újabb környezet­tanulmányban is rögzíteni (pl. ingatlan helye, ér­téke, nyugdíjfolyósítási törzsszám stb.). 8. A Rendelet értelmében az egyes ellátásokról szóló jogszabályokban, illetve közleményekben jel­zett Összeg- és értékhatárok megfelelően módosul­nak. A közlekedés- és postaügyi miniszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter irányelvei a magánszemélyek gépjárműhasználatáról szóló 3/1980. (II. 6.) MT számú rendelet végrehajtására kiadott 5/1980. (II. 6.) KPM—MÉM számú együttes rendelet értelmezésének egyes kérdéseihez Az. 5/1980. (II. 6.) KPM—MÉM számú együt­tes rendelet 10. § (2) bekezdésében foglalt felha­talmazás alapján — a magánszemélyek gépjármű üzemeltetéséhez előírt engedélyek kiadásának egységes gyakorlata érdekében — az eljáró helyi tanácsi szakigazgatási szervek részére a következő irányelveket adjuk ki. ÁRUSZÁLLÍTÁSI IGÉNYEK ' FELMÉRÉSE A lakosság áruszállítási igényeinek, valamint a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztáji és kisegítő gazdaságok gépi munkaigényeinek jobb kielégítéséről szóló 1002/1980. (II. 6.) Mt. h. szá­mú határozat kimondja, hogy a lakosság áruszál­lítási igényeinek kielégítése elsősorban a szocialis­ta szektor feladata. Ebbő] következik, hogy ma­gánszemélyek részére a helyi, tanácsi szakigazga­tási szerv mezőgazdasági vontató (traktor), pót­kocsi és tehergépkocsi üzembentartási és fuvaro­zási engedélyt csak abban az esetben adjon ki, ha az adott lakossági áruszállítási feladat ellátása — az állami vállalatok és szövetkezetek gépjárművei­vel — megfelelően és folyamatosan nem oldható meg. Az engedélyek kiadása előtt a helyi tanács szak­igazgatási szervének át kell tekintenie a helybeli lakosságszállitási és mezőgazdasági gépi munka­igényeit és ezek kielégítésének lehetőségeit. Ennek keretében külön kell vizsgálni a lakosság ellátásával közvetlenül összefüggő, rendszeresen , jelentkező (szilárd és folyékony tüzelőanyag ház­hozszállítás, propán-bután gázpalackok házhoz­szállítása, háztartási hulladék elszállítása, külön­böző szolgáltatási tevékenységekkel összefüggő) szállításokat, illetve az esetenként előforduló, nem közvetlen alapellátást szolgáló (tartós fogyasztási cikkek házhozszállítása, építőanyagok szállítása, háztartási gépek javításával kapcsolatos szállítá­sok, költözködési ingóságok szállítása), valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységéhez kapcsolódó szállításokat: takarmány, műtrágya, élőállat, zöldség, gyümölcs, gabona, növényvédő­szer szállításokat, valamint a mezőgazdasági gépi munka igényeket, ezek időbeni gyakoriságát, te­rületi elosztását stb. A lakosság részéről jelentkező áruszállítási igé­nyek mérlegelése — a jogos áruszállítási igények meghatározása — alkalmával a mindenkori helyi adottságokat, a lakosság összetételét, a jellemző foglalkozási formákat és a településfejlesztési el­képzelésekből eredő igényváltozásokat kell figye­lembe venni. Lakossági áruszállítási igények kielégítési lehetőségei és megoldási formák A szakigazgatási szerv által jogosnak ítélt áru­szállítási igényeknél külön-külön meg kell vizs­gálni á jelenlegi kielégítés formáját (fuvarozó vállalat, szövetkezeti szektor, vagy egyéb közületi szerv) és az ellátás színvonalát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom