Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)
1980 / 17. szám
17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 383 „(3) A 40 000 Ft-nál magasabb munkadíj kikötését az ügyvédi kamara engedélyezheti." (3) Az R. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárásban az ügy értékének összegétől és bonyolultságától függetlenül a munkadíj 30 000 Ft-nál több nem lehet." 3. § Az R. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) Személyi állapotra vonatkozó peres ügy első fokú viteléért 400 Ft-tól 1500 Ft-ig, különösen bonyolult ügyben vagy akkor, ha a per gyermekelhelyezés iránt is folyik, 2000 Ft-ig terjedő munkadíj számítható fel. (2) Házassági perben érvényesített vagyonjogi (lakáshasználati, tartási) igény esetén az (1) bekezdésben megállapított munkadíjon felül e munkáért a 6. § szerinti munkadíj külön felszámítható." 4. § Az R. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Meg nem becsülhető ügyértékű peres ügy első fokú viteléért 400 Ft-tól 800 Ft-ig terjedő munkadíj számítható fel. (2) Lakásbérlettel kapcsolatos peres ügy első fokú viteléért 400 Ft-tól 1200 Ft-ig, lakáshasználattal kapcsolatos birtokháborítási ügyben 400 Fttól 800 Ft-ig terjedhető munkadíj számítható fel." 5. § Az R. 11. §~ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a megbízás nem valamely per (ügy) vitelére, hanem büntető vagy polgári ügyben beadvány készítésére, illetőleg egyes ténykedésekre vonatkozik, legfeljebb a következő munkadíj számítható fel: a) 1000 Ft-ig terjedő ügyérték esetén 100 Ft, b) egyszerűbb büntető ügyben 200 Ft, c) 1000 Ft-nál magasabb, de 5000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén, továbbá a 7. § (1) bekezdésében, valamint a 8. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt ügyben 300 Ft, d) 5000 Ft-on felüli ügyérték esetén és bonyolultabb büntető ügyben 400 Ft. (2) Különösen bonyolult ügyben vagy akkor, ha a perújítási eljárás vagy a törvényességi óvás kezdeményezésére irányuló beadványt nem az alap ügyben eljárt ügyvéd készítette, az (1) bekezdésben megjelölt díjak legfeljebb 50%-kal emelhetők." 6. § (1) Az R. 15. §-a (1) bekezdése e) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Különösen bonyolult, fokozott felelősséget és munkát igénylő ügyekben a kiköthető munkadíj 30 000 Ft-ig terjedhet." (2) Az R. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Társasház (társasüdülő, társasgarázs) létesítésével kapcsolatban az alapító okirat elkészítéséért 4 lakásos társasház esetén lakásonként legfel jebbb 1000 Ft, az azt meghaladó lakásszám után lakásonként 500 Ft, továbbá garázsonként 250 Ft munkadíj köthető ki. Ezen felül külön munkadíj csak a következő ténykedésért számítható fel: a társasági szerződés elkészítése, a tervezővel kötött szerződés elkészítése, az építési engedéllyel kapcsolatos eljárás, közreműködés az építési szerződés elkészítésénél és a műszaki jegyzőkönyv felvételénél, műszaki ellenőr részére megbízási szerződés elkészítése, eljárás a földhivatalnál, .jogi tanácsadás. Egy-egy társasház létesítéséért kifejtett ügyvédi tevékenységért — ideértve az alapító okirat készítéséért kiköthető díjat is — lakásonként 4000 Ft összegű munkadíj számolható fel. A társasház építésére szolgáló telek tulajdonjogának bejegyzése érdekében kifejtett ügyvédi tevékenységért az R. 15. § (1) bekezdés szerinti munkadíj külön felszámítható." 7. § Az R. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § (1) Az ügy ellátásával összefüggésben felmerült költségek fejében a munkadíj 20%-át, legalább 100 és legfeljebb 2000 Ft-ot, a költségátalányként — külön elszámolási kötelezettség nélkül — fel lehet számítani. (2) Az ügyvédi kamara dönt, hogy a költségátalány címén befolyt összegnek hány %-át kell az ügyvédi munkaközösség fenntartási költségeinek (dologi kiadásainak) fedezésére fordítani és hány %-át veheti fel az ügyvéd az ügyvédi hivatás gyakorlásával felmerülő kiadásai részbeni fedezésére (gépkocsi, lakástelefon használat, jegyzőkönyvi illeték lerovása stb.)."