Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 13. szám

280 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám 12. A tervező a díjszabásokban meghatározott díjon felül külön számíthatja fel: a) á megrendelő helyett viselt költségeket, b) a többletpéldányok díját, c) a szabadalmi díjat (ideértve a know-how díjat is), d) a megrendelő által igényelt külföldi utazás költségeit, e) a műszaki tervezéshez igénybe vett számítógépes szolgáltatás költségét, /) a külföldi közreműködő miatt felmerült költségeket, valamint g) a díjszabásokban részletezett egyéb szolgáltatások ellenértékét. A kalkulált átalánydíj 13. A kalkulált átalánydíjjal elszámolandó tervezési munkák kiindulási alapjait, továbbá a szolgáltatás tartalmát a felek a szerződésben kötelesek meghatározni. 14. A műszaki tervezési munka kalkulált átalánydíját az alábbi minta szerint kell kiszámítani: 1. Egy tervezői munkanap korrigált önköltsége Ft 2. Díjszabás szerinti költségmódosító tényezők 3. Egy tervezői munkanap kalkulált önköltsége (1X2) 4. Haszon 5. Tervezői munkanap érték (3+4) 6. Tervezési munkához előirányzott munkaidő nap Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 7. Kalkulált átalánydíj (5X6) 8. Külön felszámított díjak és költségek a) címén b) címén c) címén Együtt 9. Saját teljesítmény díja (7-f-8) 10. Altervezői díj 11. Díj összesen: (9+10) 15. Az egy tervezői munkanap önköltségét a kalkulációs évet megelőző év (bázis év) mérleg szerinti költségeinek korrigálásával, továbbá ennek az összegnek és a műszaki foglalkozású termelő tervezők által a bázis évben teljesített munkanapok számával való osztása útján kell meghatározni. A mérleg szerinti költségeket csökkenteni kell a 12. pont szerint — külön felszámítható — költségek bázis évi összegeivel és növelni kell a tárgyFt Ft Ft Ft évi bérfejlesztés tervezett összegével. Az ily módon számított korrigált költség egy munkanapra jutó összegét módosítani kell a díjszabás szerinti költségmódosító .tényezőkkel. Az árhatóság az ár- és adóváltozások miatt elrendelheti a mérleg szerinti költségek további korrekcióját is. Egy kalkulációs éven belül a korrigált költségeket megváltoztatni nem szabad. A kalkulációs év március hó 1-től a következő év február hó utolsó napjáig tart. A tervező — egyes szervezeti egységeinek eltérő munkanap önköltsége miatt, vagy egyéb okból — az árvetést úgy is elkészítheti, hogy a munkában résztvevő, számvitelileg önálló elszámoló egységeinek (irodáinak) egy munkanapra jutó korrigált szűkített önköltségét külön-külön határozza meg és irányozza elő, majd főösszesítőn összesíti és pótlékolja az árképzésnél figyelembe vehető — korrigált — fel nem osztott költségekkel. A kalkulált átalánydíjas díjazási mód esetében az altervezői teljesítmény díja után a generáltervezőt külön díjazás nem illeti meg. A bázis év költségeinek korrekciója, valamint az egy tervezői munkanap önköltségének meghatározása során alkalmazott számítást jegyzőkönyvileg rögzíteni kell. A vállalat a választott számítási módszert (vállalati vagy irodai szintű) az Árvetés és Önköltségszámítási Szabályzatban rögzíteni köteles és ezt egy kalkulációs éven belül nem módosíthatja. 16. A tervezési munkához szükséges munkaidő mennyiségét a termelő műszaki alkalmazottak várható munkaidőszükséglete alapján kell számítani. A munkaszüneti napokat, szabadságidőt és egyéb nem tervezési munkával töltött időt nem szabad számításba venni. 17. Ha a felek a tervezés szüneteltetésében állapodtak meg, az eddig végzett munka ellenértékét a készültségi foknak megfelelően kell megállapítani. A kohó- és gépipari miniszter 4/1980. (III. 25.) KGM számú rendelete a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról a kohó- és gépipari ágazatban A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján (a továbbiakban: Mt. V.) a munkaügyi miniszterrel, az érdekelt miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és az ágazati szakmai szakszervezetekkel egyetértésben a következőket rendelem.