Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 125 3§ Az Sz. a következő 9/A. §-sal egészül ki: „Sz. 9/A. §. Az apa munkahelye szerint illeté­kes társadalombiztosítási tanács, ennek hiányában a társadalombiztosítási bizottság — az együttélő házastársak (élettársak) együttes kérelme alapján — méltányosságból engedélyezheti a beteg gyer­mek ápolása címén járó táppénznek az apa jogán történő megállapítását olyan esetben, ha a táppénz egyébként az anya jogán járna." 4.§ Az Sz. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(2) A családi pótlék a nyári szünidő tartamára az után a gyermek után is jár, aki a középfokú ok­tatási intézmény utolsó évfolyamát sikeresen elvé­gezte, és szeptember vagy október hónapban tesz érettségi vizsgát, illetőleg szeptember hónaptól más középfokú oktatási intézményben folytatja ta­nulmányait." 5.8 Az Sz. 83. §-a a következő (5) bekezdéssel egé­szül ki: „(5) A társadalombiztosítási bizottság különös méltánylást érdemlő kivételes esetben az elisme­rési díj fizetését a (2) bekezdésben megjelölt egy­évi határidő eltelte után — legfeljebb további egy éven belül — engedélyezheti." 6. § Az Sz. 123. §-ának (3) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: .,(3) Az ipari szövetkezet tagja részére az öreg­ségi nyugdíj legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelytől munkát már nem végez és munka­díjban, táppénzben vagy baleseti táppénzben nem részesül." 7. § Az Sz. 134. §-ának helyébe a következő rendel­kezés lép: „Sz. 134. § (1) A foglalkoztatások idejét — a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas ke­resetét is — egybe kell számítani, ha az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjast a naptári évben több munkáltatónál (szövetkezetnél) * foglalkoztatják. (2) Az egybeszámított foglalkoztatási idő az évi 840 órát, illetőleg ennek az R. 202. §-a (2) bekez­dése szerint csökkentett tartamát csak abban az esetben és legfeljebb annyi órával haladhatja meg, ahány órán át a nyugdíjast a 2. számú melléklet­ben megjelölt munkakörben foglalkoztatják. Eb­ben az esetben a foglalkoztatási idő az évi 1260 órát, illetőleg ennek az R. 202. §-a (2) bekezdése szerint csökkentett tartamát nem haladhatja meg. (3) Az R. 202. §-a (3) bekezdésében említett nem fizikai munkakörök meghatározásánál a Foglalko­zások Egységes Osztályozási Rendszerének (FEOR) felsorolása az irányadó azzal az eltéréssel, hogy az ápolónő, ápoló, asszisztens és az egyéb egészség­ügyi szakképesítéshez kötött munkakör - a vizs­gázott fogász munkakör kivételével - fizikai munkakörnek minősül. (4) Ha a nyugdíjast a naptári év folyamán fizi­kai és nem fizikai munkakörben is foglalkoztatják, a foglalkoztatási keret szempontjából a foglalkoz­tatások idejét, az R. 202. §-a (3) bekezdésében meghatározott keretösszegek számításánál pedig kizárólag a nem fizikai munkakörben kapott kere­seteket kell egybeszámítani. (5) Az R. 202. §-ában említett foglalkoztatási keretek, illetőleg keretösszegek nem csökkennek azon a címen, hogy a nyugdíjat a foglalkoztatási keret vagy keretösszeg túllépése után a naptári éven belül szüneteltetni kellett. Ha azonban a nyugdíjat a naptári évre irányadó foglalkoztatási keret vagy keretösszeg túllépése előtt kell szüne­teltetni, az erre a naptári évre érvényes foglalkoz­tatási keret, illetőleg keretösszeg az R. 202. § (2)­(3) bekezdése szerint csökken. (6) Az R. 202. §-a (3) bekezdésében említett ke­retösszegekre vonatkozó rendelkezéseket a nem fi­zikai munkakörben foglalkoztatott mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékosokra is megfelelően alkalmazni kell. (7) Azokat a munkaköröket, amelyekben a fog­lalkoztatási keret 1260 óra, a 2. számú melléklet tartalmazza." 8-§ Az Sz. 135. §-a helyébe a következő rendelke­zés lép: „Sz. 135. § (1) A foglalkoztatási keret szempont­jából figyelembe kell venni mindazt az időt, amelyre a nyugdíjast munkaviszony, szövetkezeti tagsági vagy bedolgozói jogviszony alapján ugyan­arra a naptári évre - a nyugdíjazás naptári évé­ben az évnek a nyugdíj megállapítását követő tar­tamára - kereset illeti meg. Figyelembe kell ven­ni azokat a napokat is, amelyekre a nyugdíjas ez alatt az idő alatt táppénzt, baleseti táppénzt, be­tegségi segélyt kapott. Ezeket a napokat úgy kell számításba venni, mintha a nyugdíjast kereset el­lenében munkaszerződése, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonya szerint foglalkoztatták volna. A pedagógusként foglalkoztatott nyugdíjasnál a ta­nítási órákat kétszeresen kell számítani. 4 (2) Ha a nyugdíjast bedolgozóként vagy olyan . munkakörben foglalkoztatják, amelyre a munka­jogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határoz­zák meg, a kifizetett kereset minden 14 forintját egy órai foglalkoztatásként kell számításba venni."

Next

/
Oldalképek
Tartalom