Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)
1980 / 4. szám
4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 121 (3) A megrendelőtől beépítés céljából térítésmentesen átvett anyag esetén az anyagköltséget úgy kell kialakítani, mintha a munka a vállalkozó által beszerzett új anyagból valósulna meg. A megrendelőtől átvett anyag számításba vett költségének 1,01-szeresét az építmény bruttó összegéből visszatérítésként kell levonni. (4) Használt anyag esetén az anyagköltséget úgy kell kialakítani, mintha a munka új anyagból valósulna meg. (5) A használt és az új anyag értéke közötti különbözetet a felek megegyezéssel határozzák meg, és ezt a felhasznált anyag bedolgozása miatt esetlegesen jelentkező eltérő költségek figyelembevételével az építmény bruttó összegéből visszatérítésként kell levonni. (6) Ha a felhasználásra kerülő nem hatósági áras terméket a vállalkozó maga állítja elő, és a termékár arányosítással nem képezhető, az utánpótlási árat a termékre vonatkozó ágazati árképzési és árvetéskészítési előírások szerint kell kialakítani. A termék árvetésében — a maximált árformába tartozó munkáknál — a teljes önköltségre legfeljebb 2,5% nyereség számítható. (7) A közvetlen anyagokra vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A gépköltség 7-§ (1) A díjtételekben szereplő gépköltség — munkatételek kivitelezéséhez szükséges gépek költségei — a következő költségnemeket foglalja magában : a) az energia-, az üzem-, kenő- és segédanyagok beszerzési, valamint a munkahelyre való szállításának költségét, b) a gép üzemeltetésénél dolgozók bérköltsége. c) a gépek és a berendezésekhez tartozó fúrási szerszámok fenntartási költségét, ideértve a javító műhelybe történő oda-visszaszállítás, valamint az ezzel kapcsolatos le- és felszerelési költségeket is, d) a gép értéke után számított amortizációt. (2) A gépköltségbe beépített bérköltség tartalmi felépítését a 2. számú melléklet tartalmazza. •íi Általános költség 8. § (1) Általános költségként kell előirányozni a munkahelyi irányítással kapcsolatban felmerülő személyi és dologi költségeket. (2) Az általános költség a következőket foglalja magában: aj az üzemvezetőségi személyzet bére, és ennek közterhe, b) az üzemvezetőségi igazgatási és üzemi épületek, berendezéseinek és felszerelésének amortizációs, karbantartási és üzemeltetési költsége, c) a közvetlen anyagköltség és a gépköltség között fel nem sorolt rezsianyagok és fogyóeszközök költsége, d) a vállalati általános költség, ej a mentési költség, j) a műszaki fejlesztési költség, g) a munkásellátási költség. (3) Az általános költséget a gépköltség összegére vetített 33%-os pótlékkulccsal kell előirányozni. Minőségi követelmény, osztályok, dijak 9. § (1) Azoknál a munkatételeknél, amelyeknél az ÉKSZ minőségi osztályozástól függő követelményeket nem határoz meg, a rendelkezés alapján megállapított árak olyan munkateljesítményre vonatkoznak, és a kivitelezőt abban az esetben illetik meg. ha a munkateljesítmények megfelelnek a hatályos szabványoknak, az ÉKSZ előírásainak. (2) Azoknál a munkatételeknél, amelyeknél az ÉKSZ minőségi osztályozástól függő követelményeket határoz meg, a kiírás szövegében utalni kell, hogy a felek milyen minőségi teljesítésben állapodtak meg. (3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó munkatételeknél a díjat: a) II. osztályú minőség esetén 5%-kal, b) III. osztályú minőség esetén 10%-kal kell csökkenteni. Ha a felek a minőségi osztályozást az ÉKSZ rendelkezéseitől eltérően állapították meg, a csökkentés mértékét arányosítással kell meghatározni. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a felek I. osztálynál alacsonyabb minőségű ipari termék felhasználásával készülő szerkezetben állapodtak meg, és a tétel anyagköltségét ennek megfelelő anyagárral számították, feltéve, hogy a szerkezet csak az ipari termék hibáiból eredően alacsonyabb osztályú. A különleges körülmények miatt keletkező többletköltségek 10. § (1) Ha a kútfúrási és egyes talajmechanikai fúrási munkát el nem hárítható többletköltséget előidéző körülmények között kell végezni, a többletköltség mértékét a felek együttesen határozzák meg. (2) Nem lehet többletköltséget felszámítani: a) ha az azt előidéző ok a vállalkozó hibájából ered, b) ha az a vállalkozó és alvállalkozó együttműködésének hiányából származik, c) a 3. számú melléklet 1. pontjában nem említett ok miatt, kivéve, ha erre az árhatóság egyedi leirattal engedélyt ad.