Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)
1980 / 2. szám
53 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám 101. § (1) Ha a tulajdonjog bejegyzése nem vonatkozik a tulajdoni lapon nyilvántartott valamennyi ingatlanra, az érintett ingatlant le kell jegyezni, új tulajdoni lapra kell át jegyezni, és abba az új szerző tulajdonjogát kell bejegyezni. (2) Ha a tulajdonjog bejegyzése az egy tulajdoni lapon nyilvántartott nem valamennyi ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozik, az érintett ingatlant a korábbi tulajdonosok tulajdonjogára vonatkozó bejegyzéssel együtt új tulajdoni lapra kell átjegyezni, és a tulajdonosváltozást ebbe kell bejegyezni. (3) Azokat a fenálló bejegyzéseket, amelyek mind az átjegyzett, mind az eredeti tulajdoni lapon maradt ingatlanokra vonatkoznak, az új tulajdoni lapra is be kell jegyezni. Azokat a fennálló bejegyzéseket, amelyek csak az átjegyzett ingatlanra vonatkoznak, egészben át kell vinni az új tulajdoni lapra. 102. § (1) Ha az ingatlannak területileg meghatározott részére kérik olyan jognak a bejegyzését, amelyet csak egész ingatlanra lehet bejegyezni, előzetesen vagy egyidejűleg az ingatlan megosztását is kérni kell. (2) A tulajdonos akkor is kérhet megosztást, ha egyidejűleg nem kéri valamely jog bejegyzését. (3) Azt az ingatlant, amelyet meg kell osztani, a tulajdoni lap első részén le kell jegyezni. A megosztás után keletkezett és a vázrajzon új helyrajzi számmal jelölt ingatlanok közül egy ingatlant az eredeti tulajdoni lapra kell vissza jegyezni, a többit külön-külön új tulajdoni lapokra kell át jegyezni. (4) Ha az ingatlannnyilvántartás szabályai szerint egy tulajdoni lapon több ingatlant kell nyilvántartani, a megosztás után keletkezett jogváltozással érintett ingatlant új tulajdoni lapra kell átjegyezni, a többit az eredeti tulajdoni lapra kell visszajegyezni. Ha a megosztás jogváltozással nem jár, az újonnan keletkezett valamennyi ingatlant az eredeti tulajdoni lapra kell vissza jegyezni. (5) Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megosztás esetében, ha az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségei különböző módon vannak megterhelve, ezeket a bejegyzéseket — a jogosult hozzájárulásával — annak a tulajdonostársnak kizárólagos tulajdonába került ingatlanára kell átvinni, akinek a tulajdoni illetőségét korábban terhelte. A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a jogosult a járási földhivatal által kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik. Hozzájárulás hiányában az említett bejegyzéseket a megosztás folytán keletkezett valamennyi ingatlanra át kell vinni olyan arányban, ahogyan azok a megosztás előtti ingatlanra kiterjedtek. 103. §. Megszűnik az a tulajdoni lap, amelyről valamennyi ingatlant lejegyeztek. A megszűnt tulajdoni lapot továbbra is meg kell őrizni, a számát újból felhasználni nem szabad. A határozat kézbesítése 104. § (1) A jogok és tények bejegyzéséről szóló határozatot — a tulajdoni lapon történt bejegyzés után — kézbesíteni kell: a) a kérelmezőnek az eredeti okirattal, b) a megkereső szervnek, c) aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték, d) akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt, illetőleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult, vagy megszűnt, e) tulajdoni hányadot érintő bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak, f) a föld tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát ruházták át, g) az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, h) tulajdonváltozás bejegyzése esetén az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, részére, ij32 állampolgár telek-, lakás-, illetőleg üdülőtulajdona esetében az új tulajdonos (a tartós földhasználati jog új jogosultja) lakóhelye szerint illetékes községi (nagyközségi) tanács vb szakigazgatási szervének, városi (fővárosi kerületi) tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, megyei városi kerületi hivatalnak, j) telekalakítás esetén az első fokú építésügyi hatóság részére, k) a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzéséről szóló határozatot elkobzás, öröklés, felajánlás és közérdekű meghagyás esetén az ingatlan fekvése szerinti községi (nag3Tközségi) tanács vb szakigazgatási szervnek, városi (fővárosi kerületi) tanács vb igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervének, megyei városi kerületi hivatalnak, l) devizahatósági engedélyhez kötött jogszerzés esetén a Pénzintézeti Központnak, m) adóbehajtásra irányuló végrehajtási jog bejegyzéséről a bírósági végrehajtónak, n) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak. (2) Az elutasító határozatot a kérelmező (megkereső szerv) részére kell kézbesíteni és annak, aki a kérelem (megkeresés) teljesítése esetén a bejegyzéssel szerezne jogot. (3) A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a közjegyző részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy részben elutasítást tartalmaz. (4) A központi telekkönyv továbbvezetéséig az abban nyilvántartott ingatlanokat érintő határozatot meg kell küldeni a Fővárosi Pesti Kerületek Földhivatalának. 32 A Vhr. 104. § (1) bekezdés i) pontjának szövegét a 211977. (I. 10.) MÉM sz. rendelet 12. §-a állapította meg.
