Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 2. szám

46 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám h) a feltöltés alatt álló területek. (3) A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek: a) az üzemel? telepei, valamint a hozzájuk tartozó meddőhányók és az egyéb lerakóhelyek; b) a felszíni művelésű bányák; c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek; d) a vízműyek és hozzájuk tartozó védőterületek; e) a szennyvíztisztító telepek; f) az állandó jellegű mező- és erdőgazdasági telephelyek (majorok, gépjavító állomások stb.); g) a halastavak (halastó az a természetes, vagy mesterséges vízfelület, amelyet haltenyésztésre használnak, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, továbbá a váltógazdálkodásra berendezett halastavakat, valamint mindezek tartozékait is); h) a dögterek; i) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen területek. (4) A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek: a) az országos közutak, a tanácsi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a sajáthasználatú utak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak; b) szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja; c) a közforgalmú, az ipari és gazdasági vasutak, az állandó jellegű erdei vasutak területe; d) a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára szolgáló területe; e) a kikötők szárazföldi területe; f) a rádió és televízió adótornyok működtetéséhez szükséges terület. (5) A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület: a) a folyók, a patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztárolók, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény nem terem; b) a szállításra használható vagy a vízművek célját szolgáló csatornák, valamint azok tartozékai; c) a belvízlevezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok; d) a véd töltések vagy egyéb terep feletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak, halastótöltések stb.), továbbá az ezek építése során keletkezett anyaggödrök, valamint a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad. (6) A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek: a) a fegyveres testületek és a rendészeti szervek céljára állandóan igénybe vett területek; b) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodás korlátozza; c) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, illetőleg rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta. Az alrészlet 43. §.21 (1) Egy földrészleten belül a különböző művelési ágak területét és a művelés alól kivett területeket — a (2)—(6) bekezdésekben foglaltakra figyelemmel — alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága a) a község belterületének nagyüzemi művelés alatt álló részén és a külterületen valamennyi művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél 1500 m2 b) a község zártkertjében — szántó művelési ágnál 1500 m2 — a többi művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél 400 m2 területi mértéket eléri, vagy meghaladja. (2) Ha a földrészleten belül valamely művelési ág területe (művelés alól kivett terület) az (1) bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el, azt a mellette levő nagyobb területű művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani. (3) A belterület nagyüzemi művelés alatt nem álló részén a) azt a földrészletet, amelynek területe a 400 m2-t nem haladja meg és rajta állandó jellegű épület van, művelés alól kivett területként kell nyilvántartani; b) a 400 m2-nél nagyobb területű földrészleten belül — a c) pontban foglalt kivétellel — az állandó jellegű épületet a hozzá tartozó udvarral együtt — függetlenül az általa elfoglalt terület nagyságától — 400 m2 területtel külön alrészletként kell nyilvántartani. A földrészlet ezt meghaladó részét, ha annak területe a 400 m2-t eléri — a hasznosításra való tekintet nélkül — kert művelési ágban kell nyilvántartani; c) a szocialista szervezet tulajdonában (kezelésében, használatában) levő állandó jellegű épülettel beépített földrészletet — függetlenül a földrészlet területétől és tényleges hasznosításától — művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. E rendelkezés alkalmazásában szocialista szervezet az állam, a? állami gazdálkodó szerv és az .állami költségvetési szerv, a szövetkezet, a szö21 A Vhr. 43. §-ának szövegét a 2J1977. (1. 10.) MÉM sz. rendelet 8. §-a álapitotta meg.