Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 42. szám

42. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1013 valamint minden olyan eseményt, amely a termelés és ellenőrzés szempontjából jelentős (üzemakadály, zársérülés, szeszmegsemmisülés stb.), bekövetkezésének időpontjában, tintával, olvashatóan bejegyez. A termelt szesz mennyiségét hektoliterfokban egytizedes pontossággal kell a szesztermelési naplóba bejegyezni. ^ (3) A főzető a pálinka vagy a borpárlat átvételét a szesztermelési naplóban saját kezű aláírásával — jogi személy aláírással és bélyegző lenyomattal — ismeri el. (4) A finomításra és víztelenítésre kerülő szesz mennyiségéről — a szeszfőzdéi finomító kivételével — finomítás! nyilvántartást kell vezetni. Időszaki elszámolás 19. § (1) Az elszámolási időszak általában egy hónap. Szeszfőzdében — az üzembentartó hozzájárulásával — a pénzügyőri szakasz az elszámolási időszakot két hónapban is megállapíthatja. (2) A pénzügyőri szakasz az elszámolási időszak végén időszaki elszámolást végez. Az időszaki elszámolás napját — a váratlan ellenőrzés során végzett időszaki elszámolás napjának kivételével — a pénzügyőri szakasz évenként előre állapítja meg. (3) A termelt szesz mennyiségét és fajtáját a pénzügyőri szakasz kiküldöttje — az üzembentartóval együttesen — a szeszmérőgép által mért mennyiségi és a próbaszesz szeszfoka alapján állapítja meg. (4) Próbaszeszt az időszaki elszámolás, illetőleg a résztermelés megállapítása alkalmával a pénzügyőri szakasz kiküldöttje jogosult a szeszmérőgép próbaszesztartályából leengedni. (5) A pénzügyőri szakasz az időszaki elszámoláskor: a) megállapítja a fizetendő szeszadót, továbbá az esetleges hátralék, valamint az ezeket terhelő késedelmi pótlék, illetőleg a túlfizetés összegét; b) nyilvántartásba veszi — a bérfőzésben előállított és a főzető által átvett, valamint a 20. § (4) bekezdésében meghatározott szeszmennyiség kivételével — a termelt szesz mennyiségét. (6) Ha az üzembentartó a fokolási mintára, az elő- és utópárlatokra — bármely főzési módból származik is — az időszaki elszámoláskor nem tart igényt, azok a pénzügyőri szakasz ellenőrzése mellett megsemmisíthetők. (7) Résztermelés megállapításánál az időszaki elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A TÁROLÁS ELLENŐRZÉSE Készletfelvétel 20. § (1) A pénzügyőri szakasz az adózatlan szeszt készletfelvétellel ellenőrzi. (2) A rendszeres készletfelvétel időpontját — az üzembentartóval egyetértésben — a pénzügyőri szakasz előre állapítja meg. Szeszfőzdében — az időszaki elszámolással egyidőben — legalább háromhavonként kell rendszeresen készletfelvételt tartani. (3) Az adózatlan szeszt a pénzügyőri szakasz időnként váratlanul is ellenőrzi. Szeszt előállító vállalatnál a váratlan készletfelvétel alkalmával időszaki elszámolást is kell tartani. (4) Készletfelvétel megkezdése előtt az üzembentartó a pénzügyőri szakasz kiküldöttjének készletbevallást köteles adni. Az üzembentartó a készletbevallásban az üzemi helyiségekben tárolt minden szeszt — tárolóedényenkénti részletezéssel — adózatlan készletként tüntet fel, kivéve azt a már kiadásba helyezett' szeszmennyiséget, amelyet az üzemi helyiségből még nem szállítottak ki és a kiadásba helyezéstől 72 óra még nem telt el. Az ilyen szeszt az adózatlan készlettől elkülönítve, külön edényben kell tárolni és a készletbevallásban is elkülönítetten kell szerepeltetni. (5) Szeszfőzdében a készletfelvétel ideje alatt a szesz előállítását és finomítását szüneteltetni kell. (6) A pénzügyőri szakasz a készletfelvételről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a készletben levő szesz mennyiségét a tényleges adatok — súly és szeszfok, illetőleg térfogat és szeszfok — alapján kell feltüntetni. Többletek és hiányok elszámolása 21. § (1) A pénzügyőri szakasz, ha a többlet vagy a hiány a) az összes bevétel 2%-át nem haladja meg, a többletet teljes egészében, a hiánynak pedig a felszámítható veszteséggel csökkentett mennyiségét év végi elszámolásra előjegyzi; b) az összes bevétel 2%-át meghaladja, a többlet teljes mennyiségét év végén el nem számolható többletként kezeli, a hiánynak az elszámolható veszteséggel csökkentett mennyisége után a 6. §-ban meghatározott bírságot előírja. (2) A pénzügyőri szakasz év végén az elszámolásra előjegyzett többletet és hiányt összehasonlítja. Ha a többlet nagyobb, további eljárásnak helye nincs. Amennyiben a hiány a nagyobb, a különbözet után a pénzügyőri szakasz a 6. §-ban meghatározott bírságot előírja.