Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 895 zetközi idegenforgalom szervezésére és lebonyolítására jogosult vállalatok és szervezetek a Magyar Nemzeti Bankkal kereskedelmi árfolyamon számolják el. A konvertibilis valutabevételhez kapcsolódó támogatások megszűnnek. 5. A népgazdasági terv fejlesztési előirányzatával összhangban fennmarad a fogyasztási cikk kereskedelem egyes beruházásainak állami támogatása. 6. A fogyasztási cikk kereskedelemben a következő decentralizált pénzügyi alapok működhetnek: — kockázati alap (árkockázati, idegenforgalmi kockázati alap), • — kölcsönzésre szánt áruk utánpótlási alapja, — konténer utánpótlási alap. — ételnyersanyag elszámoló ár különbözeti alap, — idegenforgalmi alap. 7. A 4000 m2-nél nagyobb alapterületű áruházak üzemelésének első két évében a számvitelileg kimutatott veszteség kiegyenlítésére a kötelező tartalékalapot 2 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe lehet venni. 8. A hálózati alapterület növeléséhez kapcsolódó létszámnövekedés lehetősége a teljesítményhez kötött bértömegszabályozásban speciális szabályok alkalmazásával is elősegíthető. E) A melléktermék- és hulladékgyűjtési tevékenység elősegítése érdekében — a másodnyersanyagok felhasználói árai a helyettesített anyagok árának figyelembevételével úgy kerülnek megállapításra, hogy azok megfelelő ösztönzést nyújtsanak a helyettesítés növelésére, — a begyűjtési árak biztosítsák a megfelelő érdekeltséget a keletkezett melléktermékek és hulladékok értékesítésében, az árrés nyújtson fedezetet a folyó ráfordításokra és a gazdálkodáshoz szükséges alapok képzésére, — a kereskedelmi adó 1980. január 1-vel megszűnik. F) A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatokat érintő szabályozók továbbfejlesztése a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének javítását, a hatékony külső piaci tevékenységre, a külső piaci ármunka javítására való ösztönzés erősítését szolgálja. A termelői árrendezés keretében módosulnak az export-import árrések, bizományi díjkulcsok, továbbá az árképzésre vonatkozó előírások. A külkereskedelmi vállalatok fokozottabb részvételét az export fejlesztésében Ágazatközi Fejlesztési Társulás létrehozása célozza. A jövedelemszabályozás általános rendje a következő eltérésekkel érvényesül: a) A kereskedelmi adó — az ügynöki és szolgáltató vállalatok kivételével — megszűnik. Amennyiben a külkereskedelmi vállalatok árbevétele a díjkulcsok, árrések, illetve a szabályozó rendszer módosításának hatására nem csökken olyan mértékben, hogy az ellensúlyozza a kereskedelmi adó megszüntetésének nyereségnövelő hatását, a külkereskedelmi ágazat nyereségadója az általánosnál magasabb lesz. Ezt az adótöbbletet — legfeljebb azonban öt százalékpontos mértékig — az Ágazatközi Fejlesztési Társulás céljára (nyereségadó kedvezményként) a vállalat igénybe veheti. b) A vállalatok felső határ nélkül kötelesek az általános szabályozás szerinti mértékben tartalékalapot képezni. Az alap felhasználási szabályai ennek figyelembevételével kerülnek meghatározásra. Az igénybe vett tartalékalapot a vállalatok — a megjelölt idő alátt — évi egyenlő részletekben kötelesek visszapótolni. c) A részesedési alap progresszív adó alá esik. Az adó mértéke a bérarányos részesedés nagyságától függ. Az adómértékek továbbra is a népgazdaság többi ágazatával arányos személyi jövedelem alakulást tesznek lehetővé. G) A fogyasztási szolgáltatást érintő szabályozók módosításának alapvető célja, hogy — a jövedelemszabályozás általános rendjének érényesítése mellett — segítse elő a fogyasztási szolgáltatások fejlődését, a társadalmilag indokolt igények és az ellátás egyensúlyát. 1. A fogyasztási szolgáltatások árai (díjai) nyújtsanak fedezetet a mindenkori szükséges ráfordításokra, tegyék lehetővé az eszközállomány dinamikus szintentartását és a személyi érdekeltséghez szükséges jövedelmezőséget. Kivételesen egyes szolgáltatási áraknál — társadalompolitikai szempontok alapján — fogyasztói árkiegészítés is megállapítható. Az árak az eddigieknél fokozottabban hatnak a kereslet alakulására is. Hatósági árak csak kivételesen indokolt esetben érvényesülnek. A szabad árak fokozatosan, 2—3 év alatt terjeszthetők ki, a legfontosabb fogyasztási szolgáltatásoknál állami irányárak érvényesítésével. 2. A Központi Szolgáltatásfejlesztési Alap fennmarad. A dinamikus szintentartást meghaladó eszközfejlesztés támogatása egy csatornán keresztül, az Alapból valósul meg. Az Alap elsősorban a fogyasztási szolgáltató vállalatok és szövetkezetek, a szolgáltatásfejlesztési célú társulások, mezőgazdasági üzemek és a kisipar hatékonyabb részvételét biztosító szervezetek ösztönzését célozza a szolgáltatási tevékenység fejlesztésére. Emellett az Alapból nyújtható támogatás a szolgáltató szervezeteket ellátó vállalatoknak, intézményeknek is. 3. A fogyasztási szolgáltató vállalatoknál továbbra is relatív elemeket is tartalmazó központi bérszabályozási forma kerül alkalmazásra. A vegyes profilú vállalatok a szolgáltatási tevékenység után meghatározott mértékű adómentes bérfejlesztést valósíthatnak meg. 4. Fokozatosan át kell térni a szolgáltatások korszerűbb, rugalmasabb, egyszerűbb szervezeti formáira, a szolgáltatási igények rugalmasabb kielégí-