Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 893 teknek) a mezőgazdasági termékek előállítását, egyes esetekben feldolgozását szolgáló, a nagyüzemi méretű építési- és ültetvénytelepítési beruházások bekerülési költségeire meghatározott mértékű beruházási alaptámogatás nyújtható. A népgazdasági tervben kiemelt fejlesztésekre további külön beruházási támogatást lehet nyújtani. A támogatások együttes összege a beruházások bekerülési költségének meghatározott hányadát nem haladhatja meg. Mezőgazdasági munkagépekre, speciális munkagépekre meghatározóit mértékű támogatás folyósítható. A háztáji és kisegítő gazdaságoknak a kifejezetten mezőgazdasági termelést szolgáló gépek, műtrágyák, növényvédőszerek vásárlásához továbbra is a nagyüzemekével azonos mértékű támogatás nyújtható. A szarvasmarha tartáshoz folyósított támogatás — a méretkülönbségektől eltekintve — fennmarad. A nagyüzemekével megegyező mértékű támogatás nyújtható az ültetvénytelepítésekhez is. A lakosság zöldségellátásában részt vevő mezőgazdasági kistermelők fóliasátor létesítéséhez meghatározott mértékű kedvezményben részesíthetők. A mezőgazdasági nagyüzemek meliorációs, valamint rét- és legelőj avítási munkáinak bekerülési költségeire — az erre a célra meghatározott éves kereten belül — támogatás nyújtható. A beruházási támogatás éves előirányzatának megtartása céljából a tárgyévi építési és ültetvénytelepítési beruházásokhoz támogatási okiratot csak az éves keret 10%-kal növelt összegéig lehet kiadni. Ennek elérése után a beruházási tevékenység folyamatossága érdekében a következő évi kezdésre a tárgyévi támogatási keret 60%-áig adható támogatási okirat. A külön beruházási támogatások céljait és konkrét mértékeit az éves népgazdasági terv határozza meg. 9. A termelő tevékenység támogatásának köre és mértéke jelentősen csökken. A támogatások közül a zöldségtermelést számottevően növelő gazdaságok részére nyújtott fejlesztési támogatás, a sertésértékesítési prémium, a pótalkatrészek beszerzésére, a fehérje-takarmány import árának kiegészítésére adott támogatás megszűnik. Fennmarad viszont a műtrágya és növényvédőszer ártámogatása. A tehénlétszám 1980., évet követő növelése után az eddig adott forgóalapjuttatásra a mezőgazdasági nagyüzemek nem tarthatnak igényt. 10. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági nagyüzemek korábban kialakított köre — kismértékben — csak úgy módosítható, ha a támogatott üzemek száma nem növekszik. A jövőben valamennyi kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet ún. alap-árkiegészítésben részesül és termőtájanként néhány termékre külön árkiegészítést is kaphat. Feilesztési hozzájárulás elsősorban a gazdaságos (főleg alaptevékenységen kívüli tevékenység) fejlesztéséhez adható. Az elemi kár miatti terméskiesés térítésének és a fejlesztési hozzájárulás odaítélésének jelenlegi rendszere fennmarad. Változatlan a kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemek szakember támogatási rendszere is. 11. A mezőgazdasági nagyüzemek — a különféle ráfordítások terhére, jogszabályban meghatározott normatívák alapján — szociális és kulturális, valamint meliorációs és útfenntartási alapot kötelesek képezni. A termelőszövetkezetek az érdekképviseleti szervek fenntartásához a hozzájárulást költségeik között számolhatják el. A szociális és kulturális alapot a termelőszövetkezetek az adózott nyereségből, az állami mezőgazdaság vállalatai a részesedési alapból meghatározott célokra kiegészíthetik. Az adózott nyereségből tartalék, fejlesztési, részesedési és biztonsági alap képezhető. A mezőgazdasági nagyüzemekben a tartalékalap képzési kötelezettség megegyezik a népgazdaságban általánosan alkalmazott mértékkel. A képzés kötelező minimális szintje a munkadíj (munkabér) és a nyereség százalékában kerül megállapításra. Az alap meghatározott hányadát — viszszapótlási kötelezettség nélkül — a termelőszövetkezeti Kölcsönös Támogatási Alap javára lehet befizetni. Ennek terhére központosított KTA is képezhető. 12. A mezőgazdasági nagyüzemek tartós forgóeszközeinek körét és finanszírozási módját egységes elvek szabályozzák. Tartós forgóeszköznek tekintendő a mérési időpontban meglevő összes készlet és befejezetlen termelés. 1980-tól a tartós készletek növekménye kizárólag fejlesztési alapból, illetve az azt megelőlegező középlejáratú forgóalaphitelből finanszírozható. Az áttéréskor az MNB állapítja meg, hogy más források milyen hányadban vesznek részt a tartós készletek finanszírozásában. 13. A mezőgazdasági nagyüzemek 1979. év végén meglevő készleteit az árváltozások miatt az általánosan alkalmazott szabályok szerint át kell értékelni azzal az eltéréssel, hogy a saját termelésű készletek szűkített önköltségen számított értékét — legfeljebb a felvásárlási ár mértékéig — a diktált mértékkel növelni kell. B) Az építőipari tevékenységet érintő szabályozók úgy változnak, hogy a beruházási és állóeszközfenntartási tevékenységben részt vevők érdekeltsége erősödjék a beruházások gyorsabb, koncentráltabb megvalósításában, a költségnövekedés lassításában, a leggazdaságosabb kivitelezési módok megválasztásában. 1. Az építőipari árrendszer továbbra is a költségszámítási normák rendszerére épül. Az építési árakban felszámítható járulékos költségek és a nyereség csökken. Az anyagköltség nem képezheti az utóbbiak számításának alapját. Az építések gyorsabb megvalósítását és a korszerűbb építési