Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 891 anyagmentes értékesítési árbevételt kell vetítési alapként alkalmazni. A kulcsok a középtávú népgazdasági tervben figyelembe vett műszaki fejlesztési alapokkal összhangban általában szakágazati, indokolt esetben vállalati szinten kerülnek kialakításra. A vállalatok saját hatáskörben a kötelezően előírt kulcsot termékeik (szolgáltatásaik, tekenységeik) áraiban differenciáltan érvényesíthetik. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban — a mezőgazdasági üzemek kivételével — az ipari tevékenység után, valamint az ipari szövetkezeteknél a kötelező alapképzés megszűnik, az illetékes ágazati miniszter azonban —' szövetkezetek esetében az országos érdekképviseleti szerv egyetértésével — jogszabályban alapképzést írhat elő. A kutatási eredmények gyorsabb realizálása érdekében a vállalatok az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az ágazati minisztérium engedélyével műszaki fejlesztési alapjukból, valamint a központosított alapból — visszatérítési kötelezettség mellett — megelőlegezhetik a kutatásfejlesztési kísérletek eszközét képező berendezések, valamint á technológiai célú kutatás-fejlesztéssel szorosan összefüggő berendezések és kisebb szervezési eszközök beszerzését. A beszerzett eszközöket a vállalatok az üzembehelyezés időpontjában, de legfeljebb három éven belül kötelesek aktiválni. 1980-tól mintegy 80—100 mezőgazdasági üzem mezőgazdasági alaptevékenysége műszaki fejlesztésének finanszírozására, költségei terhére műszaki fejlesztési alapot képezhet. A mezőgazdasági egységeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — a Pénzügyminisztériummal, az Országos Tervhivatallal, termelőszövetkezetek esetében továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — jogszabályban jelöli ki és határozza meg a képezhető műszaki fejlesztési alap nagyságát, valamint a felhasználási célokat. 2. A központi műszaki fejlesztési alapok képzésének rendszere és rendeltetése nem változik. Az alapok felhasználásával támogatott kutatási, műszaki fejlesztési tevékenységek hatékonyságának fokozása érdekében — a támogatások és .juttatások elsősorban a népgazdasági tervben meghatározott műszaki fejlesztési politika súlyponti feladatainak a megvalósítását segítik; — a támogatásokban részesülőknek garanciát kell vállalniuk arra, hogy a sikeres gyártás- és gyártmányfejlesztési kutatásokat meghatározott időn belül eredményesen bevezetik; — az eddiginél jobban össze kell hangolni a támogatást élvező gazdálkodó egységek, valamint az azok munkáját segítő kutatóhelyek anvagi és szellemi erőforrásait, anyagi érdekeltségüket az elért eredményben. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a kutatás-fejlesztési tevékenységet irányító más hatóságok a szabálvokat az említett főbb követelmények figyelembevételével alakítják ki. I VII. A külgazdasági kapcsolatok szabályozása ! A külgazdasági egyensúly javítása, az e célt szolgáló exportorientáció erősítése, az exportgazdaságosság javítása, a devizahozam növelése, az j importtakarékosság áll a külgazdasági kapcsolato1 kat érintő gazdasági szabályozók módosításának I középpontjában. | A külkereskedelmi szabályozók módosítását célzó államigazgatási és jogi intézkedéseknek összhangban kell lenniük nemzetközi kötelezettségeinkkel. 1. Az exportot érintő szabályozók elsődleges célja a vállalati érdekeltség erősítése a gazdaságos export dinamikus növelésében, összhangban szerződéses kötelezettségeinkkel. a) Az export után a vállalatok termelői különbözeti forgalmiadó átalány visszatérítésében részesülnek. Ennek mértéke az iparban átlagosan a kereskedelmi árfolyammal forintra átszámított export árbevétel mintegy 10%-a, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban mértéke ettől eltérő. Állami támogatás adható egyes ágazatokban abból a célból, hogy meggyorsuljon az adott terület alkalmazkodása a külső piaci igényekhez lehetőség legyen a gazdaságosabb termelés kialakítására, a struktúra szükséges változtatására. Az így adott támogatás úgy kerül megállapításra, hogy — megfelelő vállalati érdekeltség megteremtése mellett — az iparban általában 4, az élelmiszergazdaságban 5 év alatt megszűnjék. Egyes területeken, ahol az importanyag- és féltermék felhasználás nagy, a nettó devizahozam növelésére közvetlenebb módon ösztönző export érdekeltségi rendszer alkalmazására kerülhet sor. b) Rubel elszámolású viszonylatban a szabályozás a vállalati érdekeltség biztosítását célozza az államközi szerződésekben előirányzott forgalom gazdaságos termékszerkezetben történő megvalósításában. A szerződéses árak sajátosságaiból adódóan, elvonásra és támogatásra egyaránt sor kerülhet. Az exportárak változása teljes egészében a vállalati eredményben jelenik meg. 2. Az import ésszerű, takarékos igénybevételére alapvetően az árrendszer orientálja a gazdálkodó szerveket. Ezt — nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelően — a vámok is elősegítik. VIII. A termékforgalom és készletezés szabályozása A termékforgalom irányításának középpontjában a népgazdasági egyensúly javítása, a hatékonyság növelését szolgáló ésszerű, takarékos anyagfelhasználás segítése és az eszközlekötés mérséklése áll. A jelenleg érvényben levő többcsatornás forgalmi rend nem változik. Továbbra is biztosítva a kereskedelmi módszerek elsőbbségét, a termékforgalmazási rend központi előírásainak eddigi formái fennmaradnak. Az alkalmazott módszere-