Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 26. szám
26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 805 Miniszteri rendeletek A belügyminiszter és az egészségügyi miniszter 2/1979. (VIII. 1.) BM—Eü M számú együttes rendelete az ittas személyek kijózanító állomásra szállításáról Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 36. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtására — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendeljük: h § A nyilvános helyen botrányt okozó vagy magával tehetetlen ittas személy kijózanító állomásra szállítható. 2. § E rendelet alkalmazása szerint nyilvános hely, az ahová azonos feltételek mellett bárkinek szabad bemenetele van, illetve bárkinek a rendelkezésére áll: így különösen az utca, a park, a sportpálya, a strand, a camping, a vendéglátó üzem és egyéb elárusító üzlet, a mozi, a középület, a kórház, az orvosi rendelő, a lakóház udvara, a lépcsőfeliárója. folyósója, a tömegközlekedési jármű és pályaudvara. 3. § (1) A nyilvános helyen botrányt okozó ittas személy kijózanító állomásra szállításáról a rendőrség gondoskodik. A beszállításra rendőrségi gépkocsit, szükség esetén más járművet kell igénybe venni. (2) A beszállítás során az ittas személy által beszennyezett rendőrségi, vagy más járművet a kijózanító állomás — a beszállított személy költségére — köteles kitisztítani, fertőtleníteni. 4- § A kijózanító állomásra szállításról az intézkedő rendőr a mentőszolgálat útján gondoskodik, ha az ittas személy a) magával tehetetlen, b) terhes, idős, gyermekkorú, illetőleg külső, vagy feltehetően belső sérülést szenvedett. 5. § A mentőszolgálat a rendőr intézkedése nélkül is gondoskodhat az ittas személy beszállításáról, ha a rendőrség értesítése akadályba ütközik, vagy az ittas személy állapota sürgős orvosi beavatkoA beszállításról a rendőri szervet azonnal értesíteni kell. 6. § Ha az ittas személyt a mentőszolgálat szállítja, és a mentőorvos megállapítása szerint kórházi ápolása szükséges, őt kórházba kell szállítani. 7. § (1) A beszállított ittas személy átvételéről a kijózanító állomás vezető (ügyeletes) orvosa köteles gondoskodni. (2) A kijózanító állomásra való felvételről az állomás vezető orvosa dönt. Ha a szállított személy állapota kórházi ápolást igényel, a vezető orvos — a mentőszolgálat útján — intézkedik a kórházba szállításról. (3) Ha az ittas személyt egy éven belül második álkalommal szállítják a kijózanító állomásra, erről az állomás vezetője az illetékes egészségügyi hatóságot értesiti. (4) Az egészségügyi hatóság az értesítés alapján megvizsgálja, fennállnak-e az ittas személy kötelező gondozása és gyógykezelése elrendelésének feltételei, indokolt esetben az eljárást megindítja. (5) Ha a beszállított nem bizonyul ittasnak, a vezető orvos elbocsátja. Ebben az esetben a beszállítottat költség nem terheli. 8. § A kijózanító állomásra felvett személy ruházatát, használati és egyéb tárgyait (pénzét, értékeit) a kijózanító állomás kijelölt alkalmazottja két tanú jelenlétében jegyzékbe veszi és az elbocsátásig megőrzi. 9. § Ha a kijózanító állomásra szállított személy a beszállítása, vagy a kijózanító állomáson tartózkodása alatt a környezetében levők egészségét, vagy testi épségét veszélyezteti, vele szemben ~ elsősorban egészségügyi — kényszerintézkedések (háló? ágyban elhelyezése, őrzése, gyógyszeres kezelése stb.) foganatosíthatók. A kijózanító állomás vezető orvosa szükség szerint a rendőrség közreműködését is igénybe veheti. 10. § (1) A beszállított személyt kijózanodásig, de legfeljebb huszonnégy órai időtartamra lehet a kijózanító állomáson visszatartani.