Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 25. szám
792 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám teljes munkaidőben foglalkoztathatók — az engedélyben foglaltak alapján — a következők: — a folyamatosan működő egészségügyi és szociális intézményeknél az ápolói, ápolónői, gyermekápolónői (szülésznő, műtős, altató), csecsemőés gyermekgondozónői, a műtőssegédi, a beteghordozói, a konyhai és mosodai fizikai dolgozói, — a bölcsődékben a csecsemő- és gyermekgondozónői, — a körzeti ápolónői, — a körzeti (területi) védőnői, — a területi házi szociális gondozónői, — az öregek napközi otthona gondozónői, — a rendelőintézeti asszisztensi, valamint — a gyógyszertári hálózatban foglalkoztatott gyógyszertári asszisztensi munkakörök. Az engedély alapján foglalkoztatott nyugdíjasok, „Nyugdíjas nyilvántartó"-lapjára az engedély számát (3—9274/1979. SZOT TB Főigazgatóság) fel kell jegyezni. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága által kiadott engedély nem vonatkozik a korengedményes nyugellátásban részesülő és a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyekre, valamint a tárgyévi nyugdíjasokra. Ennek alapján tehát mentesítés nem adható a korengedményes nyugellátásban részesülő és a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjasoknak, valamint azoknak, akiknek nyugdíjazására 1979. január 1. napján követően került sor. Az Egészségügyi Minisztérium 90.340/1979. (Eü. K. 16.) Eü M számú közleménye a hadkötelesek és hozzátartozóik szociális ellátásának egyes kérdéseiről A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Hvt.) a végrehajtásáról szóló 6/1976. (III. 31.) MT sz. rendeletnek (R.), az 1/1976. (III. 31.) HM—Eü M—PM sz. együttes rendeletnek (Er.), a 2/1976. (VI. 17.) HM sz. rendeletnek (Vhr.), valamint a 8/1976. (VII. 15.) Eü M sz. rendeletnek (Eür.) a hadkötelesek és hozzátartozóik szociális ellátására vonatkozó szabályai egységes alkalmazása érdekében — a Honvédelmi Minisztériummal, a Munkaügyi Minsztériummal, a Pénzügyminisztériummal, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az alábbiakra hívom fel a figyelmet: 1. a) Annak külön igazolására, hogy a sorkatona ténylegesen bevonult, nincs szükség. Erre való tekintettel a bevonulás tényének igazolására nem indokolt a Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, illetve a Budapesti Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság megkeresése. A leszerelés várható időpontja a tv. rendelkezései alapján kiszámítható és a megállapító határozatban közölhető. b) Indokolt, hogy a szakigazgatási szervek soron kívül intézzék a családi segélyezéssel összefüggő ügyeket az ellátatlan hozzátartozók érdekében, de annak érdekében is, hogy az illetékes parancsnokságok időben egyeztethessék a bevonultak és segélyben részesülők jegyzékét. A 2/1976. (VI. 17.) HM sz. rendelet 81. § (1) bekezdése értelmében lehetőség van arra, hogy az érdekelt közvetlenül a behívóparancs kézhez vétele után benyújtsa segélyre irányuló kérelmét. Több szakigazgatási szerv kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában is megkereste az illetékes parancsnokságot annak igazolására, hogy a bevonulás ténylegesen megtörtént. Ez a gyakorlat téves, az ügyek elhúzódásához vezetett. A behívóparancs alapján megállapítható a bevonulás pontos időpontja. Annak érdekében pedig, hogy olyan személy részére ne folyósítsanak családi segélyt, akinek hozzátartozója ténylegesen nem vonult be sorkatonai szolgálatra, a honvédelmi miniszternek a katonai szervek részére kiadott belső szabályzata kötelezi a megyei parancsnokságot, hogy a családi segélyt megállapító határozatokat egyeztesse a ténylegesen bevonultak jegyzékével. A Vhr. által előírt határozatban a szakigazgatási szerveknek fel kell tüntetni a leszerelés várható időpontját is. Ez a parancsnokságok által közölt adatok alapján történt. A Hvt. 38. § (1) bekezdése szerint a sorkatonai szolgálat általános időtartama 24 hónap, ezért a leszerelés várható időpontja egyéb igazolások hiányában is kiszámítható, illetve közölhető. 2. A sorkatonai családi segély megállapítására irányuló kérelem elbírálása során általában nem szükséges a sorkatona bevonulása előtti jövedelmére vonatkozó iratok beszerzése. Több szakigazgatási szervnél tapasztaltuk, hogy a korábbi gyakorlatot folytatva minden ügyben becsatoltatják a sorkatonai bevonulás előtti munka- vagy tagsági viszonyára, jövedelmi viszonyára vonatkozó igazolásokat. Ez a gyakorlat az ügyek elhúzódásához vezet. A R. 91. §~a értelmében családi segélyben kell részesíteni a sorkatona hozzátartozóját — az egyéb feltételek fennállása esetén — ha őt a sorkatona bevonulását megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el.