Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 555 a jog irányadó, amely az eltűntnek személyes jo­ga volt (2) Ha a magyar bíróság belföldi jogi érdekből nem magyar állampolgárt nyilvánít holtnak vagy eltűntnek, illetőleg ilyen személy halálának té­nyét állapítja meg, a magyar jogot kell alkalmaz­ni. Az állam mint jogalany 17. § (1) A Magyar állam e törvényerejű ren­delet hatálya alá eső jogviszonyaira saját jogát kell alkalmazni, kivéve ha a) az állam a külföldi jog alkalmazásához ki­fejezetten hozzájárult, vagy b) a jogviszony az állam tulajdonában álló vagy általa megszerezni kívánt, külföldi ingatlan­ra vonatkozik, vagy c) a jogviszony külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetben való részvételre vonatkozik. (2) Az (1) bekezdés külföldi államra csak viszo­nosság esetén alkalmazható. A jogi személyek 18. § (1) A jogi személy jogképességét, gazda­sági minőségét, személyhez fűződő jogait, továb­bá tagjainak egymás közötti jogviszonyait szemé­lyes joga szerint kell elbírálni. (2) A jogi személy személyes joga annak az ál­lamnak a joga, amelynek területén a jogi sze­mélyt nyilvántartásba vették. (3) Ha a jogi személyt több állam joga szerint vették nyilvántartásba, vagy az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog szerint nyil­vántartásba vételére nincs szükség, személyes jo­ga az alapszabályban megjelölt székhelyen irány­adó jog.. (4) Ha a jogi személynek az alapszabály szerint nincs székhelye, vagy több székhelye van, és egyik állam joga szerint sem vették nyilvántar­tásba, személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a központi ügyvezetés helye van. (5) A jogi személy külön nyilvántartott fiókjá­nak vagy telepének személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a fiókot vagy telepet nyilvántartásba vették. III. Fejezet SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerzői jog 19. § A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik. 1 Iparjogvédelmi jog 20. § (1) A feltaláló és jogutódja annak az ál­lamnak a joga szerint és abban az államban ré­szesül védelemben, amelyben a szabadalmat meg­adták, illetőleg ahol a bejelentést megtették. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell ér­telemszerűen alkalmazni más iparjogvédelmi jo­gokra (ipari mintaoltalom, védjegy stb.) is. IV. Fejezet TULAJDONJOG ÉS MÁS DOLOGI JOGOK 21. § (1) A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni — ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik — a tulajdon­jogra és más dologi jogra, továbbá a zálogjogra és a birtokra. (2) A dolog fekvésének helyén irányadó jog an­nak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létreiöt+ének idő­pontjában van. 22. § (1) Ingó dolog elbirtoklására annak az ál­lamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek terüle­tén a dolog az elbirtoklás idejének lejártakor volt. (2) Az elbirtoklást a dolog fekvési helyének megváltozása önmagában nem szakítja meg. 23. § (1) Lajstromozott vízi vagy légi járműre vonatkozó dologi jogok keletkezését, fennállását vagy megszűnését annak az államnak a joga sze­rint kell elbírálni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű közlekedik. (2) A rendeltetési hely államának joga irány­adó a szállítás alatt álló ingó dolgokra vonatkozó dologi jogokra. Az ilyen dolgok kényszerű eladá­sával, beraktározásával vagy elzálogosításával kapcsolatos dologi joghatásokra azonban a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmaz­ni. (3) Az utas személyes joga irányadó az általa magával vitt személyes használati tárgyakra vo­natkozó dologi jogokra. (4) Ha a vállalati (üzleti) vagyon mint egész száll át a jogutódra, a dologi jogváltozásokat — az ingatlanra vonatkozó ilyen jogváltozások ki­vételével — a jogelőd személyes joga alapján kell megítélni. (5) Ha a dolog tulajdonjoga bíróság rendelke­zése alapján vagy végrehajtás során száll át, a jogszerzésre annak az államnak a jogát kell al­kalmazni, amelynek bírósága rendelkezik, illető­leg, amelynek hatósága a végrehajtási ügyben el­jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom