Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE Hivatalból kell lefolytatni az eljárást akkor is, ha a jogszabály szerint kezdeményezésre jogosult személy hoz az egészségügyi hatóság tudomására olyan körülményeket, amelyek az eljárás megindításának alapjául szolgálnak, de maga nem kíván a kezdeményezés jogával élni. Az eljárás kezdeményezésére jogosultak a jogszabály szerint: az alkoholista házastársa, egyenesági rokona, testvére, vagy más érdekelt személy, illetőleg bármely állami szerv (intézet, intézmény^ vállalat), szövetkezet vagy társadalmi szervezet. „Érdekelt személynek" kell tekinteni különösen az alkoholista környezetben élő személyeket (családtagok, lakótársak, szomszédok, munkatársak, stb.), akiket az alkoholista alkoholizmusából eredő magatartásával veszélyeztet, illetőleg ismételten és súlyosan zavar. Az eljárás kezdeményezője az eljárás megindítására irányuló kérelmét és az ennek alapjául szolgáló körülményeket szóban és írásban egyaránt előadhatja. A szóban előterjesztett bejelentésről az 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Eljárási Tv.) 14. §-ában foglaltaknak megfelelően jegyzőkönyvet kell készíteni. 2. A tényállás tisztázása Az egészségügyi hatóság a határozathozatal előtt a tényállást hivatalból köteles tisztázni. Ennek során azt kell megállapítania, hogy az eljárás alá vont személy gondozásra kötelezésének jogszabályi feltételei fennállnak-e. Az Egészségügyi Törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint gondozáson való részvételre kötelezhető az az alkoholista, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával a) veszélyezteti — családját, — kiskorú gyermekeinek fejlődését, — saját egészségét, — környezetének biztonságát, vagy b) ismételten és súlyosan zavarja — a közrendet, illetőleg, — a munkahelyén a munkát. Az eljárásnak annak bizonyítására kell irányulnia, hogy az eljárás alá vont személy rendszeresen és mértéktelenül fogyaszt alkoholt, és ebből eredő magatartásával az a)—b) pontokban felsoroltak bármelyikét megvalósította. A tényállás tisztázása érdekében áz egészségügyi hatóság — szakképzett személyek bevonásival — környezettanulmányt készít, ha szükséges beszerzi a munkahely véleményét; meghallgatja a gondozásbavételre bejelentett személyt és elrendeli az orvosi vizsgálatát. A bejelentést tevőt kérelmére meg kell hallgatni, illetőleg, ha az a bizonyítás érdekében szükséges, az egészségügyi hatóság meghallgathatja. A tanúkat abban az esetben hallgatja meg, ha az a bizonyítás érdekében szükséges. A bejelentést tevő meghallgatására az Eljárási Tv. 14. és 22. §-ában, gg7 a tanúk meghallgatására az Eljárási Tv. 14. és 25—26. §-ában foglaltak az irányadóak. Az eljárási cselekményeket az egészségügyi hatóság a belátása szerinti sorrendben foganatosíthatja. A bizonyítási eljárás szakszerűsége érdekében igényelje az igazgatási osztály szakembereinek segítségét a tapasztalatok átadásában. Az eljárás alá vont személy meghallgatása, és orvosi vizsgálatának elrendelése kivételével mellőzheti azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket a kezdeményező állami szerv az előtte folyó hatósági eljárás során már foganatosított, és amelyeknek írásos anyagát az egészségügyi hatóság rendelkezésére bocsátotta. Ha a rendelkezésre bocsátott írásos anyag (pl. környezettanulmány, tanúkihallgatási jegyzőkönyv) a tényállás tisztázása szempontjából lényeges kérdésekre nem ad választ, azt ki kell egészíteni vagy újból el kell készíteni. a) Környezettanulmány (munkahelyi véleményezés) Az egészségügyi hatóság a határozathozatal előtt köteles környezettanulmányt készíteni. E feladattal a körzeti ápolónő, védőnő, szociálpolitikai előadók, az alkoholgondozó rendelés gondozónője bízható meg, aki először megismerkedik a bejelentésben foglaltakkal. A környezettanulmány elkészítése során a bejelentésben felhozott tények és körülmények helytállóságának megállapítására, esetenként kiegészítésére kell törekedni. Családi élet, munkavégzés, egészségi állapot, e szempontokból minden esetben meg kell vizsgálni az alkoholista élethelyzetét. A sorrend esetenként változik, pl. a családi helyzettel való foglalkozás elsősorban ott indokolt, ahol kiskorú gyermekek vannak, akiknek a sorsára, életkörülményeire különös figyelemmel kell lenni. Ha veszélyeztetett gyermek, ellátatlan idős személy vagy más olyan személy van a családban, akinek a sorsáról gondoskodni kell, erre a körülményre a környezettanulmányban utalni kell és az egészségügyi hatóságnak ezt jeleznie kell a családgondozással foglalkozó szerveknek. A környezettanulmány készítése során nem elég annak a ténynek a tisztázása, hogy az eljárás alá vont személy iszik-e, és ha igen, mennyit. A vizsgálódásnak ki kell terjednie arra is, hogy milyen a vizsgált személy egész életvezetése, milyen a családi élete, milyenek a lakáskörülményei, dolgozik-e stb. A gondozásba vételre okot adó körülményeknek kell tekinteni a garázda magatartást, a hangoskodást, verekedést, a család békéjének, anyagi helyzetének veszélyeztetését, stb. A környezettanulmánynak — az ügy elbírálása szempontjából — lényeges megállapításokra kell szorítkoznia. A környezettanulmány kiegészítéseként az alkoholista munkahelyének megkeresése akkor indokolt, ha az eljárást azért indították, mert a munkahelyén a munkát rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásából eredő magatartásával ismételten, súlyosan zavarta (1. sz. minta). Egyéb esetekben