Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 451 Megnövekedett szerep jut az Akadémiának, a jövő fejlődést megalapozó kutatások és egyes tudományágazatok gondozásában, a kutatások országos irányításában és összehangolásában, a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolásában. Mindezek a körülmények utalnak arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia országos hatáskörű szervként ma már nemcsak a felügyelete alá tartozó kutatóintézetek irányítását végzi, hanem ebben a minőségben országos kutatásirányító, koordináló feladatokat is ellát. A Magyar Tudományos Akadémia megnövekedett feladatai szükségessé tették azoknak a jogszabályi kereteknek újrafogalmazását is, melyek az Akadémia jogállását, hatáskörét, kötelezettségeit és jogosítványait rendezik. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. Az általános indokolásban említett célok megvalósítása érdekében a tervezet megállapítja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Népköztársaság legfőbb tudományos szerve. Az Akadémia a tudomány alkotó műveléséről tagjainak munkásságával, intézményeiben folytatott kutatáj sokkal, a kutatás elvi és módszertani irányításával, i a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának fejlesztéi sével, a tudományos kutatások szabadságának bizI tosításával és a tudományos közélet demokratizi musának ápolásával gondoskodik. Ezzel az alkotó i tevékenységgel biztosítja, hogy a tudomány szol<j gálja a Magyar Népköztársaság fejlődését és a turi domány előrehaladását. • 2. A tervezet a konkrét feladatok megjelöléséi léi kiemelt hangsúlyt ad a tudományos kutatások I Jrszágos irányításában való részvételnek, az orszá»] ;os kutatási tervek kidolgozásában, végrehajtásáI )an és ellenőrzésében való közreműködésnek, a I mtatások összehangolásának és a tudományok fejI ődését megalapozó kutatásoknak, előre jelzésekI nek, irányelveknek [ 2. § (2) bek.]. 3. Az Akadémia feladatkörét sajátos szervezeti i struktúrában, tagjai közreműködésével, tudományos testületei, továbbá intézetei és hivatali szerkezete útján látja el. Ez a sajátosság azonban nem írinti a Magyar Tudományos Akadémia egységét, melyben az Akadémia hivatali szervezetének szerepe és feladatai is megfogalmazásra kerülnek. [4. § (1) és (5) bekezdés]. A feladatok ellátásában jelentős szerepet kapnak az Akadémia által létrehozott kutatóintézetek és egyéb intézmények, továbbá más minisztériumok és országos hatáskörű szervek felügyelete alatt működő és az Akadémia által támogatott kutatóhelyek [4. § (4) bekezdés]. Az Akadémia elé tűzött célok egy része a tudományos egyesületek és társaságok támogatása, tudományos kongresszusok, tudományos ülésszakok és egyéb rendezvények szervezése útján valósul meg (5. §). 4. A hatályos törvényerejű rendelet az Akadémia tagjai között tiszteleti, rendes és levelező tagokat különböztetett meg. Az utóbbiakat a hazai tudósok közül, míg a tiszteleti tagokat a külföldiek köréből választotta a közgyűlés. A tervezet ettől eltérően — régebbi hagyományokra is alapozva — „hazai és külföldi tagok" megjelölést használ. [4. § (2) bekezdés.1 Az Akadémia testületi szerveinek felsorolását a korábbi szabályozáshoz hasonlóan mellőzi a tervezet, de kiemeli a közgyűlést, mint az Akadémia legfelsőbb szervét. Az egyéb testületi szervek megnevezése, a testületi működés formáinak meghatározása az alapszabályok keretében történhet. [4. § (3) bekezdés.] 5. Az Akadémia elnökét, mint a tudományos testületek működésének irányítóját a közgyűlés választja, és tisztségében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg. Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, ugyanakkor az állami felelősség erősítése érdekében a tervezet az elnök Minisztertanács előtti felelősségét is rögzíti. (7. §.) 6. A tervezet az Akadémia főtitkárának feladatait és hatáskörét az Akadémiára a kutatások országos irányításában háruló megnövekedett és kiszélesedett feladatokkal összhangban pontosítja. A főtitkár — mint országos hatáskörű szerv vezetője — tevékenységét a testületi szervek véleményének és ajánlásainak figyelembevételével látja eL amennyiben ezektől eltér, intézkedését indokolni tartozik. (8. §.)