Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

446 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám lókra, így pl. tagdíjfizetés igazolására szolgáló bélyegéktől, amelyekre tehát bélyeghamisítás nem követhető éL b) Az (1) bekezdés b) pontjában a tervezet biztosítja, hogy a posta valamennyi tevékenységi körében használt jelzés büntetőjogi védelemben részesüljön. A felsorolás részletesebb fogalom-meghatározásait a postai tevékenységét szabályozó külön jogszabályok, egyezmények tartalmazzák. c) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában felsorolt jegy, pecsét, bélyegző garanciális jelentőségénél fogva részesül a bélyegre irányadó büntetőjogi védelemben. Pontos meghatározásuk külön jogszabályokban található. A (2) bekezdés az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bélyeg és a b) pontjában megjelölt értékcikk büntetőjogi védelmét attól függetlenül biztosítja, hogy az forgalomban van-e vagy sem. 'Az adó jogalma A 26. §-hoz A Btk 310. §-a büntetni rendeli az adócsalást. Az adócsalás bűncselekménnyé nyilvánításának célja az állami költségvetés büntetőjogi védelme. Az adó fogalmát olyan fizetési kötelezettségekre is ki kell terjeszteni, amelyekkel kapcsolatos csalárd magatartás az állami költségvetés érdekeit sérti. Ezért a tervezet az adó fogalma alá vonja az illetékeket és az illeték módjára lerovandó díjakat. A gazdasági szabályozó eszközök között különös jelentősége van az adóknak, illetve az állami költségvetés javára teljesítendő fizetési kötelezettségeknek. Ezek elnevezésükben igen sokfélék és a gazdasági szabályozó rendszer változásával körük is gyakran módosul Ezért a. tervedet elnevezésüktől függetlenül, adóként ismeri el azokat az állam javára szóló fizetési kötelezettségeket, amelyek JEözvétleri ellenszolgáltatásra való személyes jogosultságot nem ádnak. Egyes bűncselekmények bűntetti és vétségi ' v •-» alakjainak érték szerinti elhatárolása A 27. §-hoz A Btk az egyes büntetőjogi intézmények szabályozásánál figyelembe veszi a bűntett és a vétség közötti súlybeli különbséget. így szabadságvesztés végrehajtásának módja, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés stb. szabályai eltérnek aszerint, hogy a magatartás bűntett vagy vétség, A bűntett és a vétség pontos elhatárolása a jogalkalmazás egységességének és törvényességének követelményét szolgálja. Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt bűncselekmények közös jellegzetessége, hogy társadalomra veszélyességük foka az elkövetési tárgy értékének vagy az okozott kár, hátrány nagyságának függvénye. Ez büntetőjogi szabályozásukban úgy tükröződik, hogy a Btk fokozatosan növekvő súlyú büntetéssel fenyegeti a nagyobb veszélyességű magatartások elkövetőit. E bűncselekmények további jellegzetessége, hogy a társadalomra veszélyességük megítélésénél irányadó érték vagy káros következmény nagysága pénzben kifejezhető. E jellegzetesség felhasználásával a tervezet pontosan, forintösszegben határozza meg azokat a tényállási elemeket, amelyek a felsorolt bűncselekmények bűntetti és vétségi alakjait elhatárolják egymástól. Egyes bűncselekmények szabálysértési alakjai A 28. §-hoz A társadalomra csekély fokban veszélyes, jogellenes magatartások szabálysértést* valósítanak meg. A Btk-ban büntetendővé nyilvánított magatartások között vannak olyanok, amelyeknek kevésbé veszélyes eseteiben nem indokolt a büntetőjog eszközeinek igénybevétele, elegendőek, sőt hatékonyabbak a szabálysértési felelősség intézményéi, ' " ~ *5a8 v 8 - • •' A "c |