Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

434 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám latban tartalmaz újszerű rendelkezést. A c) pont az új Btk 91. §-ának c) pontjához kapcsolódik, amely szerint a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. 2. Ha a felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelésére a pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése ad okot, ennek körültekintő tisztázása szükséges, és ez megkívánja, hogy a bíróság bizonyítást vegyen fel. A Tervezet 55. §-ának (2) bekezdése ezért a Be 377. §-át új (2) bekezdéssel egészíti ki, amely úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés c) pontja esetén tárgyalást kell tartani. Az 56. §-hoz A Be 381. §-ának (3) bekezdése szerint a bíróság akkor határoz utólag a bírósági mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről, ha a mentesítés hatályát vesztette. A mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezése azonban akkor is szükséges, ha utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt. Ez jelenleg törvényességi óvással orvosolható. A Tervezet 56. §-a a Be 381. §-ának (3) bekezdését úgy módosítja, hogy az á törvényi akadály ellenére kimondott bírósági mentesítés hatályon kívül helyezésére is lehetőséget ad. Az 57. §-hoz A Be 384. § (1) bekezdése alapján kártalanítás jár a terheltnek a jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, illetőleg a kijelölt egészségügyi intézetben végrehajtott kényszergyógykezelésért. A szigorított őrizet jelentős hátránnyal járó, szabadságelvonást tartalmazó intézkedés. Indokolt, hogy a terhelt a szigorított őrizetért is kártalanítást kapjon, ha perújítás vagy törvényességi óvás folytán felmentették, vagy megállapították, hogy a szigorított őrizetet a törvényi előfeltételek hiányában rendelték eL A Btk a kényszergyógykezelésnek csak a kijelölt egészségügyi intézetben végrehajtandó formáját ismeri. így ennek kiemelése felesleges. A Tervezet ennek megfelelően módosítja a 384. § (1) bekezdését. » Az 58. §-hoz . A .kártalanítási eljárás során a bíróság nem hoz határozatot, háhem előkészíti VLZ igazságügyminiszter érdemi döntését. Ezt a szakmai felkészültséget igénylő feladatot bírósági titkár is megfelelően teljesítheti. A Tervezet 58. §-a a Be 385. §-át ezt szabályozó (5) bekezdéssel egészíti ki. Az 59. §-hoz A Be 391. §-a meghatározza, hogy a büntető eljárás felajánlására milyen esetekben kerülhet sor, és hogy a felajánlás kérdésében való döntés kinek a hatáskörébe tartozik. A büntető eljárás felajánlásának feltételei a büntető törvény területi és személyi hatályának körébe, vagyis a büntetőjogba tartoznak, az új Btk 8. §-a ezt szabályozza- A Tervezet 59. §-a ezért úgy módosítja a Be 391. §-át, hogy az csupán a hatásköri kérdéseket rendezi. A 60. §-hoz A Be 393. §-a a legfőbb ügyész hatáskörébe utalja egyrészt a büntető eljárásnak külföldi hatóság , részéről történt felajánlása elfogadását, másrészt a büntető eljárás megindításáról való döntést, ha a magyar büntető törvény hatálya alá tartozó személy ügyében külföldi bíróság jogerős határozatot hozott. Az utóbbi kérdést az új Btk 6. §-ának (2) bekezdése szabályozza, így erről a Beben szükségtelen rendelkezni. A Tervezet 60. §-a a Be 393. §-át olyan rendelkezéssel váltja fel, amely csak a büntető eljárás felajánlása elfogadásának hatásköri szabályát tartalmazza. A 61. §-hoz A külföldi bíróság ítéletének a magyar bíróság ítéletével azonos érvényéről az új Btk 6. §-a rendelkezik. Eljárásjogi rendezést igénylő kérdés, hogy a magyar bíróság milyen eljárási szabályok mellett határoz a külföldi bíróság ítéletének érvényéről. A Tervezet 61. §-a különleges eljárást hoz létre, és ezt a Be-be 394/A §-ként iktatja be. — Az eljárás során a bíróságnak azt kell megállapítani, hogy a külföldi elítéléshez a magyar törvény alapján milyen hátrányok fűződnek. Ez általában a bíróság rendelkezésére bocsátott iratok alapján történik. Garanciális szempontból fontos követelmény, hogy a bíróság az elítéltet írásbeli nyilatkozatra hívja fel, szükség esetén pedig közvetlenül, vagy megkeresés útján meghallgassa. — A külföldi ítélet érvényének megállapítása nem jelenti az ítélet rendelkezéseinek belföldi végrehajtását. Ezért a bíróság határozata elleni jogorvoslat lehetővé tétele szükségtelen, a Tervezet a külföldi ítélet érvényét megállapító végzés elleni fellebbezést kizárja. A célszerűségi szempontok azt kívánják, hogy az ilyen ügyekben ugyanaz a bíróság járjon el. A Tervezet ezért az eljárásra a Fővárosi Bíróság hatáskörét és illetékességét állapítja meg. A 62. §-hoz Az új Btk 7. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a külföldi bíróság által kiszabott büntetés vég-