Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 10. szám

398 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám hatósági ügyintézéssel és felügyelettel kapcsola­tos feladatokat. d) Járási hivataloktól községi tanácsi szervek hatáskörébe kerülő egyes feladatok A járási hivatal elnöke helyett az állategészség­ügyi községi zárlatot a községi tanácselnök rende­li el. Az élelmiszeripari tevékenységet folytató kisipa­rosoknál a szükséges feltételek megvalósítását a járási hivatal helyett a községi szakigazgatási szerv vizsgálja meg. e) Tanácsi szervektől szakigazgatási intézmé­nyekhez kerülő feladatok Egyes ügyekben a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi szakigazgatási intézmények a tanácsi szer­veiknek a hatáskörükbe tartozó döntés előtt véle­ményt nyilvánítanak. Annak érdekében, hogy a szükségtelen kettős eljárást, párhuzamosságokat megszüntessük, a szakigazgatási intézmények egyes ügyekben a véleménynyilvánítási jogkör helyett döntési jogkörrel rendelkeznek. Ilyen ügyek pl.: — a forgalomba hozataltól eltiltott élelmiszer — 50 000 Ft értékhatárig — megsemmisítéséről, átdolgozásáról és a forgalomba hozatal feltételei­ről intézkedés (járási hivatali, városi szakigazga­tási szervi jogkör volt), —- hibás termék esetén az élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet által az előállítót, illetve a forgalomba hozót a vizsgálati költség megtérí­tésére kötelezése (járási hivatali, városi szakigaz­gatási szervi jogkör volt). A munkáltatói jogok teljességének megvalósí­tása érdekében a szakigazgatási intézményeknek a járásokban, városokban, fővárosi kerületekben dolgozó szakembereit a jövőben az intézmény me­gyei, fővárosi vezetője nevezi ki. 3. A szakigazgatási intézmények irányításának továbbfejlesztése A szakigazgatási intézmények (növényvédelmi és agrokémiai állomások, állategészségügyi állo­mások, takarmányozási és állattenyésztési fel­ügyelőségek, élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek) jelenlegi hatásköre, szervezeti és kettős irányítási rendszere bevált. Ebből következően ezen intézmények szakmai irányítását, továbbá a fenntartássál és a fejlesztéssel kapcsolatos fel­adatokat a jövőben is a MÉM látja el. Ugyanakkor a szakigazgatási intézmények irá­nyításában a jelenleginél jobban kell, hogy érvé­nyesüljön a megyei tanácsok területi felelőssége. Ehhez megfelelő jogosítvánnyal rendelkeznek és újabb felhatalmazást is kaptak. Indokolt jobban bekapcsolni ezeket az intézményeket a megyei me­zőgazdasági osztály munkarendjébe. 4. Az állami gazdaságok irányításának korszerű­sítése i A területi állami irányítás korszerűsítése kere­tében, azzal összhangban az Állami Gazdaságok Országos Központja szervezetének és működésé­nek olyan tartalmi és formai korszerűsítése volt indokolt, amely a középirányítói funkciókat köz­vetlenül — területi áttétel nélkül — képes érvé­nyesíteni. Ennek megfelelően az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja' alapvető feladatának változat­lanul hagyása mellett, a 12 területi főosztály megszűnt. A termelésirányító operatív feladatok teljes -mértékben az állami gazdaságok hatáskö­rébe kerülnek. A 124 állami gazdaság jogszabályban előírt fel­ügyeleti-revizori ellenőrzési tevékenységének vég­zése, a gazdálkodás rendszeres értékelése, bizo­nyos munkáltatói jogok szükséges egyeztetései megkövetelik e feladatok egy részének a gazdasá­gok földrajzi közelségében történő végzését. Ezért valamint költségmegtakarítás miatt az ÁGK il­letékes felügyeleti főosztálya keretében 5 kiren­deltség működik az ország régiói szerint. 5. Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi állami irányításának továbbfejlesztése Cél a központi és területi állami irányítás ha­tékonyságának növelése és az erdőgazdálkodó szervezetek önállóságának sérelme nélkül a fel­ügyeleti munka javítása. A Minisztertanács vonatkozó határozatát vég­rehajtva, az erdőgazdálkodási szolgáltató és igaz­gatási jellegű hatósági feladatokat kettéválasz­tottuk és ellátásukra külön-külön szervezetet hoz­tunk létre. Az erdőgazdálkodási szolgáltató jellegű tevé­kenységet a MÉM Erdőrendezési Szolgálat, az er­dőgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat — szektorra tekintet nélkül — az eddigi 29 he-; lyett 10 erdőfelügyelőség látja el. Az erdőfelügyelőségek legfőbb feladata a hosz­szútávú erdőgazdálkodási tervek időarányos há­nyada végrehajtásának állami ellenőrzése, A területi irányítás továbbfejlesztésének kiala­kításánál figyelembe vettük, hogy az erdők kü­lönböző, elsősorban fatermelési célú fenntartása fontos népgazdasági érdek. Az erdők hosszú újra­termelési időtartama (15—120 év) miatt különös gonddal kell elhárítani a káros aránytalanságok és tendenciák kialakulását. A gazdálkodás alap­vető teendőit hosszútávú tervek rögzítik és a rövi­debb és az éves tervek ezekkel összhangban van­nak. Egyre növekvő mennyiségű fa- és fatermék im­portunk indokolja a fával és a fatermékkel való gazdálkodás folyamatos értékelését

Next

/
Oldalképek
Tartalom