Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 10. szám

386 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám 14. § „(8) A mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter a belkereskedelmi miniszter egyetértésével az állami gazdaságok, mezőgazdasági kombinátok, a termelőszövetkezetek, valamint ezeknek egymás­sal vagy más gazdálkodó szervezetekkel létreho­zott társulásai részére ellátási érdekből engedélyt adhat meghatározott mennyiségű tőkehúsnak a központi gazdálkodás keretében történő forgalom­ba hozatalára. Az engedély iránti kérelmet a me­gyei tanács végrehajtó, bizottságának mezőgazda­sági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazga­tási szervéhez kell benyújtani, amely azt a keres­kedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szervvel egyetértésben tett javaslattal a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz terjeszti fel." 3. § A kenyérgabona és liszt cseréjéről szóló 24/1968. (VII. 7.) MÉM—ÁH számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2. § „(2) Búzacsere esetén a malom (cseretelep) a lisztet, korpát a körzetéhez tartozó cseréltetők igényének figyelembevételével szolgáltatja ki." 4. § (1) A személyi földhasználattal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 45/1968. (XII. 6.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról intézkedő 44/1968. (XII. 11.) MÉM számú rendelet 8. §-ának (1) és (3) be­kezdése, a 12. §-ának (3) bekezdése, a 13. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendel­kezések lépnek: 8. § „(1) A jogosult a föld használatáért éven­ként és aranykoronánként legfeljebb 10,— Ft té­rítést tartozik fizetni. Ezen belül az egyes jogosul­tak által fizetendő térítés összegét a jogosult szo­ciális helyzetére figyelemmel a községi szakigaz­gatási szerv, illetőleg a városi, fővárosi kerületi ta­nács végrehajtó 'bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szer­ve, továbbá a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban együtt: helyi szakigazgatási szerv) állapítja meg." „(3) A R. 3. § (1) bekezdése e) pontjában meg­jelölt földek használói által befizetett térítés a ter­melőszövetkezetet illeti meg és azt a helyi szak­igazgatási szerv minden év október 31. napjáig a termelőszövetkezetnek köteles átutalni." 12. § „(3) A termelőszövetkezet üzemi központ­ja szerinti helyi szakigazgatási szerv a személyi földhasználatot megszüntetheti vagy módosíthat­ja, ha a jogosult szociális helyzetében olyan vál­tozás következett be, amely személyi földhaszná­lat további fenntartását részben vagy egészben nem teszi indokolttá. A személyi használatra adott föld kisajátítása esetén a helyi szakigazgatási szerv, a jogosult részére csereterüietet köteles biztosíta­ni." 13. § „(1) A helyi szakigazgatási szerv a keze­lésében levő, személyi használatba adott állami földeket használónként köteles nyilvántartani." (2) A R. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontjában megjelölt földekből személyi használatba adott földeket az ingatlannyilvántartásban a termelő­szövetkezet külön birtokívében a helyi szakigaz­gatási szerv hasznosításában levő földként, az üzemi földnyilvántartásban pedig a közös földek­től elkülönítve kell nyilvántartani." (2) A 44/1968. (XII. 11.) MÉM számú rendelet 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 9—11. §-a és 13..§-ának (1) bekezdése hatályát veszti. ; 5. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek üze­mi balesetelhárításáról és egészségvédelméről szóló 45/1968. (XII. 14.) MÉM számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, 6. §-ának (2) bekezdése, 8. §-ának (3) bekezdése, 10. §-ának (4) bekezdése, 14. §-ának (1), (2) és (5) bekezdése, 15. §-a, 16. §-ának (3) és (4) bekezdése, 17. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése, 18. §-ának (1) bekezdése he­lyébe a következő rendelkezések lépnek: 2. § „(2) Ha az óvórendszabály egyes rendelke­zései a termelőszövetkezeteknél csak eltéréssel alkalmazhatók, e rendelkezésektől a termelőszö­vetkezet a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a' továb­biakban: megyei mezőgazdasági osztály) egyet­értésével eltérhet. Az eltérésről a megyei mező­gazdasági osztály a területileg illetékes szak­szervezeti munkavédelmi felügyelőt — egészség­ügyi vonatkozású rendelkezések esetén a terü­letileg illetékes első fokú állami közegészségügyi­járványügyi felügyelőséget is— értesíti. Az értesí­tésben fel kell tüntetni, hogy milyen más, egyenértékű intézkedéssel érik el az egészséges és biztonságos munkavégzést. Az Országos Bánya­műszaki Főfelügyelőség által kiadott biztonsági szabályzatoktól való eltérés esetén a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség jóváhagyása szüksé­ges." 6. § „(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felso­roltak a megyei mezőgazdasági osztálynál, az (1) bekezdés b) pontjában említettek a termelőszövet­kezet vezetősége által alkalmilag az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekből szerve­zett bizottság előtt tesznek vizsgát." 8. § „(3) Amennyiben az üzemi baleset a) a sérült halálát, b) 3 vagy több személy egyszerre (egyidőben) történő sérülését, c) az orvos véleménye alapján életveszélyes sérülést, mérgezést, vagy más egészségi károso­dást, d) súlyos csonkulásos sérülést (a hüvelykujj, vagy két, illetve több ujj nagyobb részének el­vesztése és ennél súlyosabb, esetek), e) érzékszerv (látó-, halló-, beszélőképesség stb.) elvesztését, f) feltűnő eltorzulást vagy bénulást, illetve elmezavart okozott, a balesetről az illetékes rendőrkapitányságot, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom