Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 8. szám

358 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám 5. Egyéb jövedelemforrásból: A díjalap megállapításánál „jövedelem"-nek minősül: a) a kereset helyett folyósított ösztöndíj vagy keresettérítés; szakszövetkezeti tagoknak a szakszövetkezetektől származó jövedelme; a baleseti kártérítési járadék; az államhatalmi-, az államigazgatási és a társadalmi szerveknél a választott tisztségviselőknek e minőségükben kapott (munkaviszonyon kívüli) járandósága; akadémikusok tiszteletdíja és tudományos fokozattal rendelkezők illetménykiegészítése; az igazolt sportolóknak és a felkészítésükben közreműködő sportszakembereknek adott rendszeres juttatások10; külföldről származó rendszeres jövedelem akkor is, ha annak jövedelemadó mentességét nemzetközi egyezmény (szerződés) biztosítja; b) a keresetpótló készpénzsegély (a táppénz, betegségi segély, terhességi-gyermekágyi segély, szülési segély, a gyermekgondozási segély) havi összegét csak abban az esetben lehet a díjalap megállapításánál alapul venni, ha azokat e melléklet III. rész 1. és 5. pontja szerint a díjfizetési időszakban folyósítják. 6. A díjalap megállapításánál a törvényen, bírói ítéleten vagy szerződésen alapuló gyermektartásdíj havi összegét e melléklet II. részében meghatározott módon kell a térítési díjalap megállapításánál figyelembe venni. 7. A díjalap megállapítása szempontjából nem lehet jövedelemként számításba venni: a) a családi pótlékot, az árvaellátást, a társadalombiztosítási baleseti járadékot, továbbá a segély jellegű ellátásokat (ilyen pl. a rendszeres nevelési segély, vakok személyi járadéka és segélye, hadigondozottak ellátásai, az átmeneti segély, a rendszeres szociális járadék, a rendszeres szociális segély, a katonai családi segély); a szövetkezeti tagoknak a földjáradékát, a szakszövetkezeti tagok vagyoni részesedését [7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 61. §], a szövetkezeti tagoknak a vagyoni betétjére (részjegyére) fizetett osztalékát; a biztosítási szerződésből származó térítéseket, a takarékbetétek kamatjövedelmét, az albérletből, az ágybérletből, az ápolásra kihelyezett betegek gondozásából származó jövedelmet, a nevelő szülőkhöz elhelyezett állami gondozottak gondozási díját; az iskolai tanulók és az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíját és a 11/1978. (VIII. 29.) MüM számú rendelet szerint folyósított tanulmányi és szociális támogatást; 10 A sportszervezeteknél adható személyi iuttatásokról szóló 5/1978. (OTSH K. 4.) OTSH számú utasítás. b) azokat a jövedelmeket, amelyek bár munkaviszonnyal, termelőszövetkezeti tagsággal kapcsolatosak, de amelyeket a táppénz alapjába, sem kell beszámítani (így a kiadási kötelezettséggel terhelt járandóságot, mint pl. a kiküldetési, különél ési díj, valamint az újítási- és találmányi díj, továbbá munkabérkiegészítés); c) egyéb, nem rendszeres jövedelmeket (pl. hűségjutalom, totó és lottó-nyeremények, öröklésből származó jövedelmek, kártérítések, stb.). 8. Ha a díjfizetésre kötelezettnek az előző naptári évben jövedelme egyáltalán nem volt (pl. első alkalommal munkaviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt létesítő személy): a) a munkaviszonyban állók; és ipari szövetkezeti tagok esetében a havi átlagjövedelem megállapításánál és igazolásánál a táppénzalap kiszámítására vonatkozó társadalombiztosítási előírásoknak az ilyen esetre megállapított szabályai szerint kell eljárni. Ezt az elvet értelemszerűen alkalmazni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok esetében is; b) jövedelemadó-köteles tevékenység esetén a kötelezett bevallás alapján nyilatkozik arról, hogy a díjfizetési időszak kezdetét magába foglaló naptári évben mennyi volt az egy hóra jutó átlagjövedelme. II. A TÉRÍTÉSI DÍJALAP MEGÁLLAPÍTÁSA A díjfizetésre kötelezett a különböző jövedelemforrásokból eredő jövedelmét a nyomtatványon összesíti. A díjalapot megállapító szerv a jövedelemigazolásokat, a nyilatkozat kitöltését, — ideértve a gyermekekre vonatkozó adatok helyességét is — a jövedelemforrások egybeszámítását ellenőrzi és ezt követően a kötelezett havi átlagjövedelmének — több kötelezett esetén a családfő jövedelemigazolásán egybeszámított átlagjövedelemnek — megfelelően megállapítja a díjalapot. A gyermektartásdíjat fizető személyek jövedelméből a gyermektartásdíj összegét le kell vonni, a gyermektartásdíjat élvező személyek jövedelmét viszont a gyermektartásdíj havi összegével növelni kell. Téves megállapítást a megállapító intézmény (szerv) helyesbíti. III. A TÉRÍTÉSI DÍJALAP MÓDOSÍTÁSA 1. A díjalapot és a térítési díjat a jövedelemcsökkenésnek megfelelően csökkenteni kell, ha a kötelezett a díjfizetési időszak alatt: a) sorkatonai szolgálatra vonul be,