Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 7. szám

344 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. száni 5. A városi lakásépítés a magas színvonalú közműellátással, a lakók Kényelmét és a lakáskultúrát szolgáló felszereltséggel folytatódjék. Népesedéspolitikai céljaink, a nagy családok elhelyezése és a többgenerációs együttélés lehetőségeinek „javífása érdekében differenciáltan növelni szükséges a lakások átlagos alaptertületét. El kell érni, hogy az új lakások alapterülete átlagosan a jelenlegi 65 m2-ről 1990-ig fokozatosan elérje a 70 m2-t. Az anyagi lehetőségektől függően az állami lakások alapterületét a jelenlegi # 53 m2-ről középtávú tervidőszakonként fokozatosan növelni kell. Ennek érdekében: a) a középtávú tervező munka során — az anyagi lehetőségekkel és a műszaki feltételekkel összhangban — meg kell vizsgálni az állami lakások átlagos alapterülete növelésének lehetőségét; b) az állami lakások mindenkori átlagos alapterületét figyelembe véve növelni kell a többszobás lakások arányát úgy is, hogy egyidejűleg az idősek, egyedülállók igényeit szolgáló, kis alapterületű lakásegységek (otthonházak) a jövőben nagyobb arányban épüljenek. 6. A lakásépítés, a város- és településfejlesztés összhangja érdekében az új lakóterületek — funkcionális és városképi szempontból egyaránt — illeszkedjenek a településhez. A lakásokkal egyidejűleg épüljenek fel a lakosság ellátását szolgáló alapfokú intézmények. Az új városrész központokban több funkció ellátására alkalmas (egészségügy, oktatás, kultúra, sport stb.) nagy létesítményeket is célszerű építeni. Ennek megfelelően: a) a lakásépítési feladatokkal összhangban, szükség szerint korszerűsíteni kell az általános rendezési térveket; b) a VI. ötéves népgazdasági, illetőleg tanácsi tervek kidolgozása során meg kell vizsgálni a lakosság alapfokú — oktatási, egészségügyi, kereskedelmi — ellátását szolgáló létesítménvek . építésében meglevő elmaradások fokozatos felszámolásának lehetőségét. Az alapfokú ellátóképesség növelése végett korszerűsíteni kell a lakossági infrastrukturális ágazatok középtávú népgazdasági és tanácsi tervezéséi; c) a VI. ötéves tervező munka megalapozásához ki kell dolgozni a többcélú hasznosításra alkalmas, alapfokú létesítmények körét és gazdaságos műszaki tervváltozatait; d) a városi tömeges lakásépítés tervszerű végrehajtását a területelőkészítés gyorsításával is elő kell segíteni. Elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban a lakásépítést előzze meg a szükséges közműhálózat kiépítése; „ e) az alsófokú központokban az új lakóházak és a kommunális ellátás színvonala közötti különbség indokolja a lakossági erőforrások eddiginél szélesebb körű, erőteljesebb mozgósítását és bevonását e szolgáltatások fejlesztésének gyorsításába. B) A lakóházak fenntartása * 7. Az új lakások építésével azonos fontosságú feladat a meglevő lakásállomány használati értékének helyreállítása, folyam'atos megóvása, illetőleg növelése. Ezért 1980-tól a lakásellátás- fejlesztésében növelni kell a lakóházfelújítási és korszerűsítési munkák arányát, hogy a lakásállomány minőségi színvonala fokozatosan növekedjék és mérséklődjön az új és a régebbi lakások használati értékének különbözősége. 8. A szükségletek alapján 1990-ig — az elmaradt felújítások többségének pótlásával együtt — mintegy 300—340 ezer városi, nagyobb részben állami tulajdonú lakás teljes felújítása indokolt; E munkák nagyobb hányadát — mintegy 240— 280 ezer lakás felújítását — az 1980. utáni évtizedben kell elvégezni. A korszerűsítési feladatok között 100—120 e?.ev kis alapterületű városi, állami tulajdonú lakásból, összevonással, 50—60 ezer megfelelő alapterületű és felszereltségű lakás kialakításáról, továbbá 70—80 ezer félkomfortos lakás komfortossá tételéről kell gondoskodni. A nagyobb lakásokat eredményező korszerűsítés teljes egészét* a komfortosságot növelő modernizálásnak pedig a háromnegyedét kell az 1980. utáni évtizedben elvégezni. A lakásalap bővítése végett a lakóházfelújítást és korszerűsítést — lehetőség szerint —i össze kell kapcsolni emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel. Az állami lakóépületek növekvő mértékű felújíI tási és korszerűsítési feladatai indokolják, hogv a tervezésben és a végrehajtásban növekedjék a tanácsok szerepe és felelőssége. A tervszerű felkészülés érdekében: a) a rendelkezésre álló állami kapacitások eM részét 1980-tól a lakóházfelújítási és korszerűsítési feladatokra, továbbá a lakosság alapfokú — oktatási, egészségügyi, kereskedelmi — ellátását szolgáló létesítmények felújítási és korszerűsítési munkáira kell átcsoportosítani, a vállalatok e feladatok végrehajtására készüljenek fel; b) meg kell vizsgálni a tanácsi és a szövetkezeti építőipar fokozottabb részvételének műszakigazdasági feltételéit a felújítási tevékenységben, valamint Budapesten a felújítási, korszerűsítési munkákat hatékonyan ellátó szakosított építőipari szervezet létrehozásának szükségességét.. 9. A többszintes lakóházakban Jevő szerriclyi tulajdonú lakásállomány fenntartásáról a jövőben is a lakosság gondoskodjék. A felújítások . növekvő mennyisége indokolja a pénzügyi alapok arányos növelését. A felújítási munkák elvégzése a szervezett építőipar feladata legyen. C) A lakásépítés és fenntartás műszaki feltételei 10. A lakásépítés területi feladataihoz és építési formák szerinti összetételéhez igazodva a lakás-