Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 6. szám
138 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható, ha az elítélt visszaeső. (3) Á többszörös visszaesőt a bíróság akkor mentesítheti, ha erre érdemes és a szabadságvesz-, tés kitöltésétől, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a) tizenöt évet meg nem haladó szabadságvesz- . tés esetén tíz év, b) tizenöt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év eltelt . (4) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy — amennyiben erre módja volt — jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet. 104. § (1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha javító-nevelő munkát szab ki, vagy a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. (2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át vagy a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik. A mentesítés egységessége 105. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha előzetes bírósági mentesítést mondanak ki, valamint a foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől eltiltásra. A kegyelmi mentesítés 106. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye. VII. FEJEZET A FI AT ALKORÜ AKR A VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A fiatalkorú 107. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorűakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Büntetés és intézkedés alkalmazása 108. § (1) A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. (2) Büntetést akkor kell kiszabni, ha inté?ke^éc alkalmazása nem célravezető. Büntetések és intézkedések j 109. § (1) Fiatalkorúval szemben vagyonelkobzás- nem alkalmazható. (2) Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. A szabadságvesztés 110. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén három hónap. (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) halállal is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év, b) tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén tíz év. (3) A halálbüntetéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év. (4) A (2) és (3) bekezdés esetén kívül a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év akkor, ha a bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)—(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. 111. § (1) A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetés végrehajtási intézetében kell végrehajtani. (2) A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a) a fiatalkorút bűntett miatt két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, b) az egy évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső vagy szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. (3) A (2) bekezdés esetén kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani. (4) Ha az elítélt a szabadságvesztés megkezd*5 sekor huszonegyedik életévét betöltötte vae-"