Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 3. szám
3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 69 (2) A letűző-földelö berendezést olyan hosszúságú, egyik végén kihegyezett fémrúdból kell készíteni, amelyet álló helyzetű járműről — annak elhagyása nélkül — lehet a talajba szúrni. A letűző földelőt 2,5 négyzetmilliméternél nagyobb keresztmetszetű, réz vagy acél anyagú hajlékony sodronnyal (a továbbiakban: földelő vezető) jó villamos érintkezést adó, de oldható kötéssel öszsze kell kötni a jármű fémtestével. A letűző-földelő berendezést a vezető fülkéjében (az esetleges vontatmányét is ugyanitt) kell tárolni a jármű (vontatmány) mozgása (vontatása) közben. Földelés készítés letűző-jöldelövel 7. § (1) Álló helyzetű jármű földelés készítésének műveleti sorrendje a járművön tartózkodva: a) a földelővezetőt a jármű festetlen fémtestéhez és a letűző-földelőhöz kell rögzíteni, b) a jármű vezetőfülkéjéből, vagy a jármű hágcsóján állva a letűző-földelőt a talajba kell szúrni legalább 0,1 méter mélységig, c) a járművet elhagyva a letűző-földelőt a talajba kell nyomni vagy verni kb. 0,3 méter mélységig. (2) Álló helyzetű jármű földelésbontásának műveleti sorrendje a járművön tartózkodva: a) a levert letűző-földelőt ki kell lazítani, de nem szabad kihúzni teljesen a földből, b) felszállva a járműre a letűző-földelőt ki kell húzni a földből és azt a járművön tárolási helyzetébe kell helyezni; ezután a járművet elhagyni, vagy kívülről a földön állva megérinteni nem szabad. 8. § (1) Álló helyzetű jármű (vontatmány) földeléskészítésének műveleti sorrendje kívülről, talajon állva: a) a földelendő jármű (vontatmány) közelében a letűző-földelőt a talajba kell szúrni vagy verni kb. 0.3 méter mélységig, b) a földelővezető egyik végét a letűző-földelőhöz kell erősíteni, c) a földelővezető szabad végével meg kell érinteni a földelendő jármű (vontatmány) nem festett fémfelületét és ehhez úgy kell a földelővezetőt rögzíteni, hogy közben az érintkezés ne szakadjon meg. (2) Álló helyzetű jármű földelésbontásának műveleti sorrendje kívülről, földön állva: a) meg kell szakítani a földelővezető és a jármű közötti kapcsolatot, ezután a jármű földről nem érinthető meg vagy nem hagyható el; b) a letűző-földelő kihúzása a földből és a földelővezetővel való csatlakozásának megszüntetése már bármilyen sorrendben elvégezhető. Mozgásképtelenné vált jármű (vontatmány) kivontatása a biztonsági övezetből 9- § (1) A mozgásképtelenné vált járművet vagy vontatójáról leakasztott vontatmányt (a továbbiakban együtt: mozgásképtelen jármű) a biztonsági övezetből mielőbb el kell vontatni. A kivontatás megkezdéséig a mozgásképtelen járművet letűző-földelő berendezéssel le kell földelni. Ha erre azonnal nincs mód, a mozgásképtelen járművet a földelés elkészítéséig őrizni kell, hogy azt kívülről senki ne érinthesse meg. (2) A mozgásképtelen jármű elvontatásának műveleti sorrendje: a) a földelt és mozgásképtelen jármű nem festett fémtestéhez földelővezetőt [6. § (2) bekezdés] vagy ennek megfelelő összekötő vezetőt keU csatlakoztatni, b) a vontatóval meg kell közelíteni a mozgásképtelen járművet és az összekötő vezető szabad végét a 8. § (1) bekezdés c) pont előírása szerint kell a vontatóhoz rögzíteni, c) a vontatót és a mozgásképtelen járművet öszsze kell kapcsolni, d) közvetlenül a vontatás előtt szabad az összekötő vezetőt — bármilyen sorrendben — eltávolítani, majd a mozgásképtelen jármű földelését a 8. § (2) bekezdésének előírásai szerint kell lebontani; ezután a vontatót és a mozgásképtelen járművet földön állva megérinteni és azokról le-, illetve azokra felszállni nem szabad. A nehézipari miniszter 2 1979. (I. 2tí.) NIM számú rendelete a villamosmű biztonsági övezetéről A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtásáról kiadott, a 11/1970. (IV. 29.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 40/1962. (XI. 11.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: vhr.) 40. §-ának 2. bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a villamosművekre, valamint ezek biztonsági övezetében az idegen létesítmény telepítésére és üzemeltetésére, továbbá a villamosmű térségében a biztonsági övezeten belül, illetve azon kívül végezhető tevékenységekre.