Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 3. szám
3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 07 és kezelésénél meg kell tartani a szabvány8 fémcsővezetékkel kapcsolatos érintésvédelmi előírásait; e) a tűz- és kárelhárításban résztvevő jármű, illetve berendezés legkiállóbb része — az oszlopot, kikötését, illetve ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okrozon, —« az áramvezetőket sem függőlegesen, sem vízszintesen 7 méternél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg; f) a tűzoltó berendezés kötött vízsugara az az áramvezetőket 7 méternél jobban semmilyen irányból és a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg. A villamosmű térségében, a biztonsági övezeten kívül végezhető egyes tevékenységek korlátozása I ' 7* § (1) A villamosmű térségében bármely robbantást úgy kell végezni, hogy — a felrobbantott anyag a szabadvezeték szélső áramvezetőjének függőleges síkján, illetve az alállomás kerítésén kívül érjen talajt és — a robbantással keletkezett légnyomás, talajrezgés a villamosmű szerkezeti részeiben károsodást ne okozzon. (2) Légi jármű, ejtőernyős és sárkányrepülő a szabadvezetéket annak legfelső pontjától függőlegesen mért 20 méter távolságban levő vízszintes, valamint a szélső áramvezetőtől vízszintesen mért 30 méter távolságban levő függőleges síkokon belül nem közelítheti meg. (3) Sárkányeresztést a villamosműtől olyan távolságban szabad csak végezni, hogy a biztonsági övezetet sem a sárkány, sem a tartózsinór ne keresztezhesse. (4) A villamosműtől számított 10 kilométeren belül olyan idegen létesítmény, amely által kibocsátott szilárd vagy vegyi szenyezőanyag mennyisége a szabványban4 a mérsékelten szennyezett területre előirt értékeket a biztonsági övezet légterében várhatóan meghaladja, csak a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával építhető. (5) Magasra nyúló tárgy (pl. fa, oszlop, kémény) ledöntése esetén a tárgy, vagy széthulló részei a szabadvezeték áram vezetőit vagy oszlopának bármely pontját a 6. § (2) bekezdésének k) pontjában előírt távolságnál jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelíthetik meg. (6) Olyan berendezést, amely kóboráramot hoz létre (pl. egyenárammal táplált közlekedési berendezés, katódosan védett berendezés) és 100 méter * Jelenleg: MSZ 09—283 távolságon belül közelíti meg a villamosmű föld alatti részét (pl. betonalapozás) csak a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával szabad létesíteni. Vegyes rendelkezések 8. § Szilárd burkolatú úton a szabadvezetékkel való keresztezés esetén a biztonsági övezet határainál megállási tilalmat és az azt feloldó jelző táblát kell elhelyezni. 9. § (1) A biztonsági övezetbe eső szilárd burkolatú úton kívüli területen rendszeresen közlekedő, illetve dolgozó járművet el kell látni a melléklet előírásainak megfelelő védőberendezésekkel. Ez az előírás nem vonatkozik a személygépkocsira, továbbá arra a járműre, — amely eredeti (gyári) kialakításánál fogva megfelel a mellékletben foglalt védelmi előírásoknak, vagy — amelynek magassága üzemállapotban — beleértve a magasságba a járművön levő személy, illetve szerszám legmagasabbra nyúló részét is —1,8 métert, hosszúsága 3,0 métert, szélessége pedig 1,5 métert nem halad meg. (2) E rendelet hatálybalépésekor meglevő és a biztonsági övezetben rendszeresen közlekedő illetve dolgozó jármű védőberendezéssel való ellátásának költségei a villamosmű beruházóját terhelik. A rendelet hatálybalépése után üzembe kerülő jármű védőberendezéssel való ellátásáról az azt üzemeltető gazdálkodó szervezet, illetve személy saját költségén köteles gondoskodni (3) A villamosmű biztonsági övezetében dolgozókat a munkavégzés feltételeiről és módjáról megfelelő módon tájékoztatni kell. A tájékoztató kiadványt a SZOT egyetértésével a Nehézipari Minisztérium adja ki. A tájékoztatót — az érintett gazdálkodó szervezetek dolgozói részére — oktatás formájában — az illetékes felügyeleti szerv, — személyek részére az illetékes tanács szakigazgatási szerve juttatja eL 10. § (1) A Nehézipari Minisztérium a villamosmű és térsége üzembiztonságának megóvása mellett — indokolt esetben — az Övezet terjedelmének meghatározásánál, továbbá az előírt tilalmak és korlátozások alól eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja. Eljárására az , 1957 évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. (2) Az éltérés engedélyezése iránti kérelmet a villamosmű üzembentartójához kell benyújtani. A
