Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 40. szám

1254 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám ségnövekmények, vagy — megfelelő költségtervezés esetén — a tárgyévi költségelőirányzatok ezt indokolják. (2) Az előző bekezdés szerint kalkulált kereskedelmi eladási ártól eltérő ár érvényesíthető, ha azt a piaci viszonyok mérlegelése, a terméknek az áruforgalomban levő belföldi előállítású hasonló (helyettesítő) termékek árához való viszonya, vagy használati értéke (minősége, korszerűsége, divatossága) indokolttá teszi. (3) A kalkulált kereskedelmi eladási ártól eltérő ár érvényesítését az árkialakításkor megfelelően rögzíteni kell. 10. § ' (1) A 9. § (1) bekezdés alapján kalkulálható árrésben a következő tényezők vehetők figyelembe: a) a fogyasztásicikk-kereskedelmi tevékenység — hálózati költsége, — általános költsége, — a Belkereskedelmi Számlakeret szerint árképzésben figyelembe vehető költsége, b) a külön jogszabály szerinti árkockázati alapfedezet, c) a nyereség, amely nem tartalmazhat tisztességtelen hasznot. A nyereségben a szállítótól kapott engedményt nem lehet kalkulálni. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt költségek közül a szállítási költség külön tételként is kalkulálható, de ez költséghalmozódáshoz nem vezethet. (3) Az import fogyasztási cikk kereskedelmi eladási árában az árrésen kívül külön tételként kalkulálható az árubehozatalra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelmeket terhelő — ténylegesen lerótt — beadványi illeték és a statisztikai illeték. j (4) Az árrésben nem vehetők figyelembe: a) pénzbüntetés, bírság, fizetett és kapott kártérítés, késedelmi kamat és kötbér, a fekbér és kocsiálláspénz, az üzemszüneti veszteség, a vásárolt készletek többlete és normán felüli hiánya, valamint minden olyan költség, amelvet az érvényes számviteli előírások szerint az árvetésben figyelembe nem vehető költségek között kell elszámolni, továbbá, amelyeket a hatályos szabályok szerint árvetésbe állítani nem szabad; b) a korábbi időszakban előírásszerűen számba vett, de időközben már megtérült költségek, illetve más költségtényező keretében már elszámolt költségek. (5) Az (1) bekezdés szerint a gazdálkodó szervezet a nagy- vagy kiskereskedelmi tevékenységére kalkulált árrés összegét egyes termékekre (termékcsoportokra) a költségviselő képességük alapján, illetve kereskedelempolitikai célkitűzéseket is mérlegelve köteles szétosztani és az adott forgalmazási viszonylatra vetítve, százalékosan ki- , fejezni. Az így kiszámított új haszonkulcsokkal számított árrések állíthatók be továbbiakban az árkalkulációba, illetve a kiskereskedelemben ezek figyelembevételével lehet az eladási árat kiszámitani, ez azonban nem lehet magasabb a rögzített (fix), vagy legmagasabb (maximált) fogyasztói árnál. (6) A hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított fogyasztói árformába tartozó cikkeknél az az ár, amihez képest az eltérést számítani kell, csak a hatósági irányhaszonkulcsokkal számitható ki. Az (5) bekezdés szerinti haszonkulcs csak az eltérés felső határának megtartása meDett vehető figyelembe. 11. § , Az illetékes árhatóság engedélyezheti, hogy az irányhaszonkulcsokban figyelembe nem vett egyes ártényezőket a kereskedelmi eladási árra vonatkozó árvetésben az árrésen felül külön tételként kalkulálják. i 12. § (1) A mellékletben szereplő együttes hatósági irányhaszonkulcs alapján számított árrés azt a gazdálkodó szervezetet is megilleti, amely az árut a termelőtől a fogyasztóhoz a forgalmi lépcsők csökkentésével maga juttatja el. (2) Ha a termék a termelőtől a fogyasztóig több nagykereskedelmi, illetőleg termelőeszközkereskedelmi és nagykereskedelmi gazdálkodó szervezet közreműködésével jut el — eltérő árhatósági rendelkezés hiányában — az együttes irány haszonkulcs alapján számított árrésnél magasabb árrés nem állítható árvetésbe. 13. § Ha a fogyasztási cikk kereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet .a forgalmazási és raktározási tevékenységgel összefüggő szolgáltató tevékenységet (pl. méretre szabást, házhozszállítást, csomagolást), végez, e tevékenység diját az arra irányadó árképzési jogszabály figyelembevételével köteles kialakítani. A kereskedelmi eladási ár ezzel a díjjal növelhető. 14. § Az illetékes árhatóság előírhatja, hogy a fogyasztási cikk kereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet árképzési és árvetéskészítési reedjére vonatkozó szabályait Szabályzatba foglalja. Egyidejűleg a Szabályzat tartalmára is ad[ hat előírásokat.