Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 40. szám

1254 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám ségnövekmények, vagy — megfelelő költségterve­zés esetén — a tárgyévi költségelőirányzatok ezt indokolják. (2) Az előző bekezdés szerint kalkulált kereske­delmi eladási ártól eltérő ár érvényesíthető, ha azt a piaci viszonyok mérlegelése, a terméknek az áruforgalomban levő belföldi előállítású ha­sonló (helyettesítő) termékek árához való viszo­nya, vagy használati értéke (minősége, korszerű­sége, divatossága) indokolttá teszi. (3) A kalkulált kereskedelmi eladási ártól el­térő ár érvényesítését az árkialakításkor megfe­lelően rögzíteni kell. 10. § ' (1) A 9. § (1) bekezdés alapján kalkulálható ár­résben a következő tényezők vehetők figyelembe: a) a fogyasztásicikk-kereskedelmi tevékenység — hálózati költsége, — általános költsége, — a Belkereskedelmi Számlakeret szerint ár­képzésben figyelembe vehető költsége, b) a külön jogszabály szerinti árkockázati alap­fedezet, c) a nyereség, amely nem tartalmazhat tisztes­ségtelen hasznot. A nyereségben a szállítótól ka­pott engedményt nem lehet kalkulálni. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt költ­ségek közül a szállítási költség külön tételként is kalkulálható, de ez költséghalmozódáshoz nem ve­zethet. (3) Az import fogyasztási cikk kereskedelmi el­adási árában az árrésen kívül külön tételként kal­kulálható az árubehozatalra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelmeket terhelő — tényle­gesen lerótt — beadványi illeték és a statisztikai illeték. j (4) Az árrésben nem vehetők figyelembe: a) pénzbüntetés, bírság, fizetett és kapott kár­térítés, késedelmi kamat és kötbér, a fekbér és kocsiálláspénz, az üzemszüneti veszteség, a vásá­rolt készletek többlete és normán felüli hiánya, valamint minden olyan költség, amelvet az érvé­nyes számviteli előírások szerint az árvetésben fi­gyelembe nem vehető költségek között kell elszá­molni, továbbá, amelyeket a hatályos szabályok szerint árvetésbe állítani nem szabad; b) a korábbi időszakban előírásszerűen számba vett, de időközben már megtérült költségek, il­letve más költségtényező keretében már elszá­molt költségek. (5) Az (1) bekezdés szerint a gazdálkodó szer­vezet a nagy- vagy kiskereskedelmi tevékenysé­gére kalkulált árrés összegét egyes termékekre (termékcsoportokra) a költségviselő képességük alapján, illetve kereskedelempolitikai célkitűzé­seket is mérlegelve köteles szétosztani és az adott forgalmazási viszonylatra vetítve, százalékosan ki- , fejezni. Az így kiszámított új haszonkulcsokkal számított árrések állíthatók be továbbiakban az árkalkulációba, illetve a kiskereskedelemben ezek figyelembevételével lehet az eladási árat kiszámi­tani, ez azonban nem lehet magasabb a rögzített (fix), vagy legmagasabb (maximált) fogyasztói ár­nál. (6) A hatósági előírások (megkötések) figyelem­bevételével kialakított fogyasztói árformába tar­tozó cikkeknél az az ár, amihez képest az elté­rést számítani kell, csak a hatósági irányhaszon­kulcsokkal számitható ki. Az (5) bekezdés szerinti haszonkulcs csak az eltérés felső határának meg­tartása meDett vehető figyelembe. 11. § , Az illetékes árhatóság engedélyezheti, hogy az irányhaszonkulcsokban figyelembe nem vett egyes ártényezőket a kereskedelmi eladási árra vonat­kozó árvetésben az árrésen felül külön tételként kalkulálják. i 12. § (1) A mellékletben szereplő együttes hatósági irányhaszonkulcs alapján számított árrés azt a gazdálkodó szervezetet is megilleti, amely az árut a termelőtől a fogyasztóhoz a forgalmi lépcsők csökkentésével maga juttatja el. (2) Ha a termék a termelőtől a fogyasztóig több nagykereskedelmi, illetőleg termelőeszközkereske­delmi és nagykereskedelmi gazdálkodó szervezet közreműködésével jut el — eltérő árhatósági ren­delkezés hiányában — az együttes irány haszon­kulcs alapján számított árrésnél magasabb árrés nem állítható árvetésbe. 13. § Ha a fogyasztási cikk kereskedelmi tevékenysé­get végző gazdálkodó szervezet .a forgalmazási és raktározási tevékenységgel összefüggő szolgáltató tevékenységet (pl. méretre szabást, házhozszállí­tást, csomagolást), végez, e tevékenység diját az arra irányadó árképzési jogszabály figyelembevételé­vel köteles kialakítani. A kereskedelmi eladási ár ezzel a díjjal növelhető. 14. § Az illetékes árhatóság előírhatja, hogy a fo­gyasztási cikk kereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet árképzési és árvetéskészítési reedjére vonatkozó szabályait Szabályzatba fog­lalja. Egyidejűleg a Szabályzat tartalmára is ad­[ hat előírásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom