Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 40. szám

1210 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám 2. sz. wVAklpt n fi'7Q73, (XI. 1.) Afí számú rendelkezéshez Az export árakhoz igazodó árképzés körébe vont feldolgozóipari vállalatok Ágazati számjel Alágazat. illetve szakágazat alá tartozó vállalatok 141 142 143 144 145 146 1611 1615 1618 1741 1743 1744 1745 1746 1747 1751 1752 1761 Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 7/1979. (XI. 1.) AH számú rendelkezése a szolgáltatások árképzéséről és árvetés készítéséről A 41/1979. (XI. 1.) MT számú rendeletben ka­pott felhatalmazás alapján — az érdekelt minisz­terekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint a szövetkezetek országos érdekképvisele­ti szerveivel egyetértésben — a következők szerint rendelkezem: A rendelkezés hatálya L§ (1) A rendelkezés hatálya kiterjed az olyan gaz­dálkodó szervezetre TPtk. 685. § c) pont], valamint a pénzeszközeit folyószámlán kezelő költségvetési szervre (a továbbiakban együtt: vállalat), amely belföldön végez a „Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéké"-ben* feltüntetett szolgáltatást (2) A rendelkezés hatálya nem terjed ki a) a haditechnikai szolgáltatások árképzésére és árvetés készítésére, b) közvetlenül a külföldi szerződő fél részére teljesített szolgáltatásra, valamint c) az olyan szolgáltatásra, amire az illetékes ár­hatóság az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­vel egyetértésben külön rendelkezést ad ki. 4.§ (1) A szolgáltatás hatósági árát az illetékes ár­hatóság állapítja meg, vagy kötelező rendelkezést ad az ár meghatározásához. (2) A hatósági árformába sorolt szolgáltatások rögzített (fix), illetve legmagasabb (maximált) árál az illetékes árhatóság a kalkulált ár, az árjavaslal megalapozásához készítendő számítási anyag és s 3. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételé­vel állapítja meg. (3) A hatósági előírások (megkötések) figyelem­bevételével kialakított árak körébe sorolt szolgál­tatások árát ugyancsak a kalkulált ár, az árjavas­lat megalapozásához készítendő számítási anyag éí a 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapián kel' meghatározni. Az árhatóság által engedélyezett határok közötti eltérés mértékében a felek állapod­hatnak meg. • Megjegyzés: Közzétette az 1/1979 (IX. 12.) KSH szá­mú rendelkezés. A Jegyzék beszerezhető a Statisztika Kiadó Vállalat könyvesboltjában, Bp. II.. Keleti Károlj u. 10. Gép- és gépi berendezés ipar Közlekedési eszközipar Villamosgép és készülékipar Híradás- és vákuumtechnikai ipar Műszeripar Fémtömegcikkipar Szerves- és szervetlen vegyiparból Műtrágya és növényvédőszergyártás Szénsavgyártás Fotókémiai termékek, film, fotóle­mez, fotóipar gyártása Gyógyszeripar Gumiipar Pamutipar Len-kender és jutaipar Gyapjúipar Selyemipar Rövidáruipar Kötszövőipar Bőr- és szőrmeipar Cipőipar Textilruházati ipar Az ár kialakítása és érvényesítése 2. § A szolgáltatás árát (díját) — az erre vonatkozó rendelkezések — a költségek és pénzügyi előírások figyelembevételével, valamint a piaci viszonyok mérlegelésével kell kialakítani. 3-§ (1) A vállalat köteles ráfordításait a rendelkezés előírásai szerint összeállított árvetésben számítás­ba venni. Az így meghatározott költségek, ideért­ve a külön jogszabályban ártényezőnek minősített állami befizetéseket, illetőleg támogatásokat is, va­lamint az érvényes rendelkezések szerint felszá­mítható nyereség együttes összege képezi a szol­gáltatás kalkulált árát. (2) A szóigáltatás kalkulált árától eltérő — an­nál alacsonyabb, vagy magasabb — ár érvényesít­hető^ ha azt a szolgáltatásnak az általánostól eltérő feltételei (pl. minőség, határidő, munkavégzés kö­rülményei), vagy a piaci viszonyok indokolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom