Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)
1978 / 37. szám
37. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 829 7- § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a háztartási alkalmazottak munkaviszonyának és munkafeltételeinek szabályozásáról szóló 6 1959. (VI. 7.) Mü M számú rendelet hatályát veszti. Dr. Trethon Ferenc s. k., munkaügyi miniszter A pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter 15 1978. (VIII. 15.) PM—Mü M számú együttes rendelete egyes lakossági szolgáltatást végző részlegek átalányelszámolásos rendszerben való működtetéséről Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendeljük: 1- § A rendelet hatálya kiterjed az ipar és építőipar népgazdasági ágba, a vegyes tevékenységű kereskedelem alágazatba, a személyi szolgáltatás alágazatba, valamint az egyéb üzleti szolgáltatás szakágazatba sorolt állami vállalatra és szövetkezetre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet). 2- § (1) A gazdálkodó szervezet a községekben és a városok ellátatlan területein, legfeljebb 2 főből álló részlegénél átalányelszámolásos rendszert vezethet be, illetve ilyen rendszerben működő részleget létesíthet, ha az a mellékletben felsorolt, a lakosság által közvetlenül megrendelt és kifizetett szolgáltatást végez. (2) Az átalányelszámolásos rendszer bevezetéséhez szükséges a részleg működési területe szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve előzetes véleményének beszerzése. (3) Az átalányelszámolásos rendszerben működő részleg kivételesen — a gazdálkodó szervezet által meghatározott keretek között — közületek részére is végezheti a mellékletben felsorolt szolgáltatást, ha a) az ebből származó árbevétele éves átlagban nem haladja meg árbevételének 25%-át, és b) a közület részére végzett munka a lakosság igényeinek kielégítését nem hátráltatja. (4) A közület részére végzett tevékenységből származó árbevétel az általányelszámolásos rendszerbe nem vonható be; a közületi munkára (árbevétel, munkabér és egyéb költség elszámolása stb.) a gazdálkodó szervezetnél érvényesülő általános nyilvántartási és elszámolási rendszert kell alkalmazni. 3. § (1) Átalányelszámolásos rendszerben csak a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban álló — a szakma gyakorlására előírt szakképzettséggel rendelkező — dolgozó (a továbbiakban: dolgozó) foglalkoztatható. (2) Bedolgozót általányelszámolásos rendszerben foglalkoztatni nem szabad. 4- §• (1) A dolgozó munkaszerződésében az Mt. 22. §-ának (2) bekezdésében [munkamegállapodásnál az Iszt. 23. §-ának (2) bekezdésében] előírtakon felül az általányelszámolásos rendszerben való foglalkoztatást is rögzíteni kell. A munkavégzés és elszámoltatás részletes feltételeit írásban külön megállapodásban (5. §) kell meghatározni. (2) A dolgozót az árbevételből megillető munkabér, munkadíj (a továbbiakban: munkabér) — illetőleg a befizetendő átalány — külön megállapodásban történő megállapításánál az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozóknak a törvényes munkaidőre és a — kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) — megengedett mértékű túlmunka tartamára járó munkabért kell alapul venni. A munkabérnek a — 4/1977. (II. 14.) Mü M számú rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott — legkisebb összegétől el lehet tekinteni a teljesítménykövetelménytől való elmaradás esetén. (3) A külön megállapodásban rögzített munkabér magában foglalja a bérpótlékokat és a kiegészítő fizetést is. (4) A dolgozó szabadsága, keresőképtelenséget okozó betegsége, illetőleg egyéb, igazolt huzamos (15 napot meghaladó) távolléte esetén a befizetendő átalány összegét időarányosan csökkenteni kell. Ha a munkaügyi jogszabályok szerint a távollét idejére térítés nem jár, a munkabér összegét is időarányosan csökkenteni kell. (5) Az átalányelszámolásos rendszerben foglalkoztatott dolgozó munkaviszonyára (tagsági viszonyára) egyebekben az általános munkajogi (szövetkezeti) jogszabályok irányadók.