Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 37. szám

822 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám hat munkanapnak szabadnappal történő felcserélését irányozhatják elő abban az esetben, ha a) a munka folyamatos végzése a kapcsolódó területtel (kooperáló vállalattal) egyező munkarendet igényel, b) a szállítási (belföldi, export) kötelezettségek teljesítése a szabadnapok átrendezését kívánja meg, c) a nagyértékű gépek, gépláncok optimális kihasználása az általánostól eltérő munkarendet tesz szükségessé, d) több munkanapot érintő, leállást igénylő karbantartás, nagyjavítás miatt a munkanapok átrendezése a hatékonyság növelését eredményezi, e) a befejezetlen termelés számbavétele csak álló üzemben lehetséges. 2. A munkarend-változtatás csak azokban az esetekben irányozható elő és valósítható meg, ha a) az a hatékonyság növelése szempontjából indokolt, kimutatható, ellenőrizhető gazdasági előnnyel jár és nem a vezetés hiányosságainak, a tervszerűtlen munkavégzés következményeinek ellensúlyozását célozza, továbbá az indokolatlan túlórák csökkenését eredményezi; b) a munkavállalók érdekeivel nem ellentétes, így különösen a dolgozók közlekedése, a gyermekek elhelyezése és az egyéb szolgáltatások igénybevételének lehetősége biztosított; c) az éves törvényes munkaidő-alap nem csökken, nem jár éves szinten többlet szabadnappal és a napi munkaidő meghosszabbításával, hanem az egyes munkanapokon kieső munkaidő előre meghatározott szabadnapokon, előzetesen kerül ledolgozásra; d) nem befolyásolja kedvezőtlenül a kooperáló vállalatok tevékenységét; e) a vállalatok gondoskodnak az árukirakodás, szállítás folyamatosságáról. 3. Az építőipar kivételével a karácsony-újév közötti munkanapokat is érintő munkarend-változtatásra — a felügyeleti szerv engedélyével — csak jelentős gazdasági előny esetén kerülhet sor. A felügyeleti szerv ilyen munkarend-változtatásra — bejelentési kötelezettség előírása mellett — a vállalatokat felhatalmazhatja. 4. Az éves tervben előirányzott munkarend-változtatást a kollektív szerződésnek (szövetkezetnél munkaügyi szabályzatnak) is tartalmaznia kell. 5. A tervezhető munkarend-változtatást a vállalatoknak a bevezetést megelőzően két héttel jelenteniük kell a velük kapcsolatban álló közlekedési, élelmiszerkereskedelmi és vendéglátó vállalatoknak. 6. Az előre nem tervezhető körülmények, okok miatt felmerülő, azonnali intézkedést kívánó esetekben, a károk vagy veszteségek megelőzése érdekében, a vállalat igazgatója, a szövetkezet elnöke, a szakszervezet vállalati szervével, illetőleg a szövetkezeti bizottsággal egyetértésben az 1. pontban foglaltakat meghaladóan is elrendelhet munkanap áthelyezést. Erről azonban a felügyeletet ellátó minisztert, az országos hatáskörű szerv vezetőjét, a tanácsi vállalatoknál és a szövetkezeteknél a fővárosi, megyei tanács elnökét (továbbiakban: felügyeleti szerv) az indokok és a munkarend-változtatás mértékének feltüntetésével egyidejűleg értesíteni kell. 7. A felügyeleti szerv indokolt esetben engedélyezheti az 1. pontban fel nem sorolt népgazdasági ágba, illetve ágazatba tartozó ipari, kivitelező építőipari, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, valamint vízgazdálkodási tevékenységet végző vállalatoknak és önálló vállalati egységeknek is az 1—6. pont szerinti munkarend-változtatás előirányzását, illetőleg elrendelését. A munkarendjét időszakosan megváltoztató vállalatnál szolgáltatást végző egységek (pl. munkahelyi vendéglátás) munkarendjének módosítása ugyancsak engedélyezhető. 8. a) E határozat 1978. szeptember 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 48. § (2) bekezdése hatályát veszti. b) A munkaszüneti napok miatt indokolt munkarend-változtatásokat évenként — a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig — a munkaügyi