Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 34. szám

754 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 34. szám alább a béremelés átlagos összegével — kell fel­emelni, amely az üres állások betöltésének reális lehetőségét megteremti. Különös gondot kell for­dítani a hiányszakmáknál (pl. a kórbonctani, kór­szövettani, rehabilitációs stb. osztályok) az üres állások betöltésére, illetve a munkaerő megtartá­sára. A fentiek mellett az üres állások bérösszegének megállapításakor nagy súlyt kell helyezni a gazda­sági-műszaki ellá.ó tevékenységben a vezetők, ér­demi ügyintézők megfelelő utánpótlásának biztosí­tására is. 54. Egyes megyékben — az egészségügyi ellá­tás es a munkaerőhelyzet további javítása érdeké­ben — a béremelési többletkeret megfelelő (cél­zott) felhasználásával el kell érni a bérarányok át­lagon felüli javítását, valamint biztosítani kell a nehezen betölthető munkakörökben vagy az ilyen jellegű üres állásoknál a bérszint jelentős javítá­sát. A területi differenciálás összege az érintett me­gyékben is csak egyes, ellátási és munkaerőgazdál­kodási szempontból egyaránt problematikus hely­zetű munkaköröknél használható fel. A végrehaj­tás szabályait, előírásait az érintett megyéknek ki­adott keretszám szöveges része tartalmazza. (To­vábbra is törekedni kell azonban az egyéb (lakás stb.) feltételek biztosítására.) A többletkeret felhasználásának részletes elveit és szabályait a megyei egészségügyi feladatokat el­látó szakigazgatási szerv vezetőjének a szakszerve­zet megyei bizottságával egyetértésben külön is meg kell határoznia. Ebből célszerű fedezni az esetleges létszámkü­lönbözetből származó igényt, valamint a 2568 kulcsszámba besorolt gépkocsivezetők (ha 1977. évben béremelésben nem részesültek), továbbá az intézeti rehabilitációs, a baleseti sebészeti osztá­lyok egyes szakdolgozóinak esetleges bérbeállás növelésére stb. szolgáló béralaptöbbletet is 6. A béremelési keretből valamennyi, 1978. ok­tóber L. napján munkaviszonyban álló (állandó és időszaki főfoglalkozású, részfoglalkozású), a vég­rehajtási szabályok 1. pontja alapján érintett két­ezres kulcsszámú munkakörbe tartozók bérét fel kell emelni. 61. A dolgozó bérét fel kell emelni még akkor is, ha betegség, fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság, gyermekgondozási segély igénybevéte­le, katonai szolgálat, külföldi szolgálat stb. miatt a besoro;as időpontjában nem végez munkát. (Ez utóbbi esetekben rendezni kell a külső helyette­sítést ellátó dolgozó munkabérét is. A külső he­lyettesek bérének emelése nem terheli az intézet béremelési keretét. Az emelés bérmegtakarításból, a távollevő, munkajogi állományban levő dolgozó új munkabére terhére történik. Ezért ügyelni kell tehát arra, hogy a béremelési keretet kétszeresen ne terheljék, mert azt csupán a távollevő dolgozó állásán bekövetkezett béremelési összeggel kell megterhelni); 62. Kizárólag a személyi fizetés szabályainak al­kalmazásával — a 6/1973. (III. 18.) Mü M szá­mú rendeletben foglalt feltételek fennállása ese­tében — részesíthető béremelésben az az érintett dolgozó — aki a bérintézkedés végrehajtásakor szemé­lyi fizetésben részesül; — akinek bére a bérintézkedés végrehajtásakor a munkakörére előírt bértétel felső határát már el­érte. Ha az érintett dolgozó bére a bérintézkedés vég­rehajtásakor még nem érte el a munkakörére elő­írt bértétel felső határát, de a 41. alpont alapján részére előírt kötelező béremelési összeggel azt meghaladná, e dolgozó részére a 41. alpontban meghatározott béremelési összegekből csak annyit kötelező biztosítani, amennyivel a dolgozó új mun­kabére a munkaköri bértétele felső határát még nem haladja meg. Ezen felüli béremelésben e dol­gozó is kizárólag a személyi fizetés szabályai sze­rint részesülhet. Ha tehát például a 2221 kulcsszámú munkakör­be besorolt szaktanácsadó bére az 1978. október 1-i bérintézkedés végrehajtásakor hosszú (pl. 25 éves) munkaviszonyára is tekintettel 6500 Ft, az ő esetében a 41. alpontban előírt 700 Ft összegű bér­emelés helyett csupán olyan összegű béremelést (500 Ft-ot) kell kötelezően biztosítani, amely ösz­szeggel a dolgozó személyi alapbére a munkaköré­re előírt bértétel felső határát (7000 Ft-ot) nem haladja meg. Ennél (500 Ft-nál) magasabb összegű béremelés kizárólag személyi fizetésként adható. 63. Az etikai magatartás megsértése vagy fe­gyelmi vétség miatt súlyos fegyelmi büntetés ha­tálya alatt álló [Mt. V. 89. § (1) és (2) bekezdése] dolgozók kötelező béremelésének mértékét a fe­gyelmi vagy etikai vétség súlyossága és a jelenlegi magatartásának mérlegelésével kell megállapíta­ni. Ilyen esetekben a dolgozó béremelési összege a 41. alpont alatti összeget nem haladhatja meg, azonban a béremelé: a kötelezően előírt összegnél kevesebb (pl. 50°'0-a) is lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom